Óriási mérföldkőhöz érkezett a határon túli magyar gazdálkodók támogatására irányuló kormányzati törekvés, az idén ugyanis elindulhat a teljes Kárpát-medencét lefedő falugazdászprogram; a hálózat működtetésére évi 420 millió forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.
Ebből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő termelőket. Nagy István agrárminiszter a lapnak elmondta: a tárca ma már mintegy ötven agrárszervezettel működik együtt, rajtuk keresztül 500 ezer magyar gazdálkodó családot érnek el.
– A határon túli gazdaszervezetek elnökei évek óta jelzik, hogy az ottani magyar agrárvállalkozókhoz egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben jut el a gazdálkodásukat elősegítő támogatási vagy szakmai jellegű tájékoztatás – fogalmazott a tárcavezető.
Ez egyrészt az államnyelv, illetve a modern információs technológiák nem megfelelő szintű ismeretéből, másrészt abból fakad, hogy nincs megfelelő érdekképviselete a magyar gazdák többségét jellemző kis- és középgazdálkodói rétegnek, illetve nem létezik kiépített, a gazdák szakmai orientációját szolgáló intézményrendszer az érintett országokban.
A Kárpát-medencei falugazdászprogram célja ezért az, hogy a határon túli agrárszervezetek olyan falugazdászokat alkalmazzanak, akik jól ismerik az államnyelvet, magas szintű informatikai ismeretekkel és agrárvégzettséggel rendelkeznek. Így tényleges segítséget tudnak nyújtani az érintett gazdálkodóknak.
– A programra elkülönített forrás olyan befektetett eszköz, amelynek multiplikatív hatása van. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bevonhatóvá válhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a gazdaságok – mutatott rá Nagy István.
A szakemberek legfőbb feladata az aktuális pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint azon életképes, magyar tulajdonosi körrel bíró és minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozások feltérképezése és regisztrációja, amelyek révén a külhoni magyarság gazdasági ereje növelhető.
Emellett a tárca várakozásai szerint a falugazdászok a külhoni gazdaságfejlesztési programokban benyújtott pályázatok véleményezése terén, valamint a nyertes pályázatok ellenőrzése szempontjából is kiemelt szerepet tölthetnek majd be.
– A falugazdászok segítségével megpályázott és sikeresen elnyert nemzeti és európai uniós támogatások hozzájárulnak a termelők versenyképességének javításához, a gazdaságok fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez is.
Ennek köszönhetően biztosítható a szülőföldön való érvényesülés – jegyezte meg az agrárminiszter. Hozzátette: a mezőgazdaság a vele foglalkozókat jó értelemben véve röghöz köti, és ezáltal a szülőföldön való megmaradás, a boldogulás egyik legfontosabb eszköze lehet. Éppen ezért az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a külhoni agrároktatás támogatására is.
Ma már gyakornokprogram, ösztöndíj-lehetőségek várják a fiatalokat, emellett a felnőtteknek is indítottak képzéseket. A tervek között szerepel határon túli magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzés gyakorlati oktatóközpontjainak létrehozása is.
Kárpátaljai gazdáknak az idén vetőmagot is biztosított a magyar kormány, ezzel pedig a GMO-mentes terület határai is kitolódhattak, hiszen a programban kizárólag génmódosítás-mentes magyar vetőmag került a kárpátaljai termelőkhöz.
Nagy István jelezte: a tárca folyamatosan figyelemmel kíséri a határon túli termelők sorsának alakulását, és minden eszközzel igyekszik fennmaradásukat támogatni. Ennek érdekében a különböző vásárokon, kiállításokon is rendre helyet biztosítanak a termelők bemutatkozásához.
