Még javában tart a cukorrépa betakarítása, az azonban már látszik, hogy hatalmas szórás van a hozamokban és cukortartalomban is - attól függően, hogy öntözött területről van-e szó. Amíg 2017-ben az országos termésátlag 67 tonna volt hektáronként, ez idén 65 tonna körül alakulhat, a digesszió mértéke pedig 16,4 százalék után most jó, ha eléri a 15-15,1 százalékot - mondta az Agro Naplónak Berki Gyula, a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Szavai szerint a szárazság miatti géptörések és földbe szakadó répa okozta veszteségek növelik a gazdák költségeit, ezért várhatóan a termelők többsége még a támogatásokkal együtt is jó eséllyel csak nullszaldós, ha épp nem veszteséges évet zár majd.
Az érdekképviselet egy 4 évvel korábbi felmérése szerint a répatermesztés hektáronkénti átlagköltsége 480-620 ezer forint között volt hektáronként, amiből következően az 550-600 ezer forintos hektáronkénti bevétel mellett lehetett nullszaldósan termelni. Ezt azonban erősen felülírta azóta az élet üzemanyag- és egyéb input anyag áremelésekkel, miközben az uniós cukorkvóta rendszer megszüntetése mellett a cukor világpiaci árának csökkenése is rontotta az ágazat jövedelmezőségét. Az idén a támogatásokkal együtt az tudott valamiféle jövedelmet elérni, aki legkevesebb 60-65 tonnás átlagtermést ért el - mondta az elnök.
Az ágazat jövője és benne a hazai termőterület nagysága azonban bizonytalan. Ugyan az ősszel két alkalommal is tárgyaltak a termelők képviselői a kaposvári cukorgyárral a 2019-es árakról, azonban megszakadtak az egyeztetések, mivel egyáltalán nem mutatkozott semmiféle áremelési szándék, vagy kompromisszumkészség a gyár részéről - mondta Berki Gyula. Szavai szerint bár a termelők is érdekeltek a répatermelés és a répacukor gyártás fenntartásában, de azért nem mindenáron. A termelési kedvet részben a 2020-ig meglévő kiegészítő támogatás tartja fenn, de a halmozódó veszteségek ellene hatnak. Tovább nehezíti a termelők helyzetét, a klíma alakulása mellett a növényvédőszer használat kérdése is. Az uniós döntés miatt a szántóföldi növénytermesztésből kivont neonikotinoidos hatóanyagokkal csávázott vetőmagokra ugyan jövőre már megvan az ágazat szükséghelyzeti engedélye a Nébih-től, azonban az a gazdák egyéni jövedelmi helyzetén múlik majd, hogy hányan és mekkora területre szólóan élnek majd vele. Ez legkorábban is egy hónap múlva, a vetőmagrendelések lezárásakor derülhet ki.
Az idei európai aszály miatt vannak arra utaló jelek, hogy eltűnhet az uniós piacról a répacukor felesleg, azonban az még kérdéses, hogy mikor, és hogy mekkora cukor áremeléssel járhat. Az könnyen belátható, hogy az ősszel a hazai boltokban felbukkanó kilogrammonként 140-145 forintos fogyasztói cukorárból visszaszámolt tisztességes répaárat nem fizetnek a termelőknek - jegyezte meg az elnök. Az európai cukorárakat egyébként nagyon is befolyásolják az egyébként csökkenő világpiaci árszintek, és az is kérdéses, hogyan alakul az üzemanyagok ármozgása, ami a leginkább piacbefolyásoló brazil etanol, vagy cukorgyártás felé tereli a cukornád és kukorica termelést. A legnagyobb kérdés mind közül persze az, hogy ha lesz is valamiféle cukorár emelkedés az európai piacokon, akkor jut-e abból bármi is a hazai répatermesztőknek.
