Feldman Zsolt elmondta, mangalica, mint nemzeti kincs megmaradását a kormány a tenyésztési tevékenység segítsége révén, az ágazat igényeihez illeszkedő támogatásokkal és korszerű állategészségügyi rendszer működtetésével segíti.

A mangalica a legismertebb hazai, őshonos sertésfajta – fogalmazott köszöntőjében Feldman Zsolt. Az államtitkár kifejtette: fajta tenyésztése hosszú múltra tekint vissza, két évszázaddal ezelőtt ez alapozta meg a régióban tenyésztett többi sertésfajta kialakulását. 1950-ig a mangalica volt a meghatározó a hazai köztenyésztésben, a szocialista nagyüzemi rendszerben viszont elvesztette jelentőségét és a rendszerváltás idejére csaknem kihalt. 1991-ben Magyarországon kevesebb, mint 200 egyed maradt meg, de a sikeres fajtamentés révén mára a mangalicatenyésztés sikeres agrárgazdasági ágazat lett. Vörös, márványozott húsát, omega-3 zsírsavakban gazdag zsírját a hazai és a külföldi fogyasztók is nagyra értékelik.

Feldman Zsolt hozzátette, a kormány célja, hogy a tenyésztés úgy legyen nyereséges, hogy közben a fajtát eredeti formájában megőrizzük. Ennek segítésére egyrészt az Országgyűlés a mangalicát nemzeti kincsnek nyilvánította, másrészt a kormányzat fejlett állategészségügyi rendszert alakított ki, a hagyományos tenyésztési rendszer fenntartásának kereteit biztosítja és gazdabarát támogatási rendszert működtet.

Mezei Dávid vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár a szakmai napon kiemelte, hogy a kormány a Vidékfejlesztési Programból jelentős támogatást nyújt a mangalicatartó gazdáknak. A rendelkezésre álló források terhére ez idáig az Irányító Hatóság több mint 160 kérelem esetében mintegy 7500 egyed támogatásáról döntött. Fontos továbbá, hogy a nyertes gazdálkodók számára az idei évi kifizetési igények teljesítése, az eddig megszokottnál jóval korábban, már szeptember végén megkezdődött.

Az Agrárminisztérium szakmai fórumán részt vettek franciaországi, portugál és spanyol szakemberek is az európai őshonos sertéstenyésztő szervezet (FESERPAE) képviseletében.