Tartogatnak némi keresetkiegészítési lehetőséget a hazai erdők és mezők – erről árulkodnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) friss adatai, a hatóság ugyanis pontosan meg tudja mondani, hogy mekkora legális bevételre tettek szert azok a személyek, akik csiga, gomba, medvehagyma, bodzavirág, esetleg csipkebogyó, levendula vagy más hasonló, nem védett növények gyűjtésével foglalkoznak mellékes elfoglaltság gyanánt.

– A 2016 óta élő szabályok a korábbinál alacsonyabb adót és jóval könnyebb adminisztrációt követelnek meg azoktól a magánszemélyektől, akik az összegyűjtött növények vagy csigák eladásából szeretnének pénzhez jutni – mondta a Magyar Időknek a NAV adóügyekkel foglalkozó szóvivője.

Kis Péter András a részletekről szólva mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a kedvezményes szabályok kizárólag azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők és nem is egyéni vállalkozók, hanem egyszerű magánemberként, egyfajta mellékes kereset-kiegészítésért járják a vadont. A másik lényeges feltétel, hogy az érintettek csak felvásárlónak adhatják el az összegyűjtött csigát, gombát, különféle nem védett növényt.

– Ilyenkor – a szabályok szerint – a portéka ellenértékének 25 százaléka számít adóügyi értelemben vett jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó. A közterhet a felvásárló számolja ki, majd levonja azt a gyűjtő járandóságából, és be is vallja az adóhivatalnak. Ezentúl más, közteherrel összefüggő kötelezettség nem jön szóba. A gyűjtögető magánszemélynek sem adófizetési, sem -bevallási kötelezettsége nincs – ismertette a szóvivő.

Kis Péter András elmondta: 2016-ban a gyűjtögetők 490 millió forint bevételre tettek szert, amiből nagyjából 18 millió forintnyi adó származott. Tavaly már összesen 20 millió forintnyi adó futott be a közkasszához a felvásárlóknak leadott csigák, gombák, növények kapcsán, vagyis a gyűjtögetéssel mellékesként foglalkozó személyek 540 millió forint bevételhez jutottak.

Ehhez képest az idei első nyolc hónap 12 millió forintos adóbevételt hozott, ezek szerint pedig az erdőkön és a mezőkön 315 millió forintnyi terményt, élőlényt szedtek össze a hobbigyűjtögetők. Az egyes évek adatai szerint kicsivel több mint két és fél esztendő alatt nagyjából 1,3 milliárd forintra tettek szert a hobbigyűjtögetők, ami után az állam ötvenmillió forintnyi adóhoz jutott.

– Jó tudni – jegyezte meg az adóhivatal szóvivője, hogy ha az összegyűjtött terményeket, csigákat valaki nem felvásárlónak adja el, úgy a kapott ellenérték az érintett önálló tevékenységből származó bevételének minősül, s bevallásadási kötelezettség alá tartozik.