A felek egyedül abban értettek egyet, hogy kettő vagy akár három évre előre meghatározzák – bizonyos feltételek teljesüléséhez kötve – a legkisebb kötelező keresetet. A szakszervezetek továbbra sem engednek a két számjegyű emelésből, míg a munkaadói oldal szerint tartósan nem nőhet a gazdaságnál jobban a legkisebb kötelező bér. A csehek ugyanakkor máshogy látják, jövőre a gazdaság teljesítményénél nagyobb mértékben emelnek. A szakszervezeti oldal követelése itthon is csökkentené a lemaradásunkat.
Hosszabb távra, a következő két vagy három évre állapodnának meg a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről, az emelés tendenciáiról, illetve az egyezség végrehajtásának feltételeiről.
Ugyanakkor ez várhatóan nem lesz egyszerű feladat, mivel a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnapi ülésén még a jövő évi legkisebb keresetek mértékének meghatározásában sem közeledtek az álláspontok.
A szakszervezeti oldal továbbra is ragaszkodik a két számjegyű, legalább 13 százalékos minimálbér- és legalább 15 százalékos garantált bérminimum-emeléshez.
Ezzel ellentétben a munkaadói oldal januártól 5-5 százalékkal emelne, majd további 2-2 százalékkal júliustól, a szociális hozzájárulási adó további 2 százalékpontos csökkentésének időpontjától. Elmozdulás a következő tárgyalási fordulón várható, amelyre a kormány részletes kimutatást készít a hazai keresetek helyzetéről, ágazati bontásban.
– A szakszervezetek álláspontja egységes, elfogadhatatlannak tartjuk a munkáltatók javaslatát, így nem közeledtek az álláspontok – hangsúlyozta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.
Kiemelte: a munkaadói oldal utalt a 2020 után várható, lassuló gazdasági növekedésre, ám a szakszervezetek szerint ez nem irányadó érv a mostani tárgyalásokon. Hangsúlyozta: nem szakadhatunk le a régiós keresetektől, ezért a szakszervezetek továbbra is kitartanak a két számjegyű, ismét jelentős emelések mellett.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elfogadhatatlannak nevezte a munkaadók kétlépcsős minimálbér-emelésre vonatkozó felvetését. Az elnök szerint komolytalan ez a hozzáállás, mivel nem veszik figyelembe a gazdaság helyzetével, a bérkiáramlással és egyéb más, keresetekkel összefüggő adatokat.
– Továbbra sem látjuk, hogy tömegesen tönkremennének a kisvállalkozások a minimálbérek emelésének hatására, ezért a szakszervezeti oldal határozottan elutasítja a munkáltatók azon elvét, hogy olyan minimálbérről kell megállapodni, amelyet a gyengébb teljesítményű vállalkozások is ki tudnak fizetni – hangsúlyozta Palkovics. Hozzátette: a mostanihoz hasonló bérfelzárkózási pályákat az elmúlt évtizedekben sorra letörték, a hazai átlagkeresetnek jelenleg 400 ezer forint körül kellene mozognia, és 700 milliárd forinttal nagyobb bérkiáramlást indokolna az elmúlt évtizedek gazdasági teljesítménye.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, a minimálbérek nagyarányú emelése a magasabb bérkategóriákban is keresetfelzárkózást eredményez. Habár az emeléseket követő első időszakban ez többletkiadást jelent a cégeknek, később ezek a hatások beépülnek. Kordás szerint a kormányzat által elkészített részletes adatok már megfelelő alapot adnak a tárgyalások folytatására, emellett nem kizárt, hogy a felek bérajánlást is elfogadnak a minimálbéreknél nem sokkal magasabb keresetekre vonatkozóan.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a lapnak megerősítette, januártól 5 százalékkal, majd júliustól további 2 százalékkal emelné a minimálbéreket a munkáltatói oldal.
Az alelnök ezt azzal indokolta, fontos, hogy azokban az ágazatokban – a kereskedelemben, a könnyűiparban vagy a mezőgazdaságban – is ki tudják gazdálkodni az emelést a cégek, ahol nagyszámú minimálbérest, bérminimumost foglalkoztatnak.
Emellett Rolek szerint a munkaerő-piaci helyzet miatt egyre kisebb a hangsúlya a minimálbéreknek, mivel a piac kikényszeríti a keresetrendezést. Jövőre ráadásul a további járulékcsökkentéshez 6 százalékos reálkereset-emelkedésnek kell megvalósulnia, nemzetgazdasági átlagban pedig két számjegyű bérnövekedés várható – hangsúlyozta Rolek. Hozzátette: tartósan nem nőhet nagyobb mértékben a bérköltség a gazdaság teljesítőképességénél.
A cseheket ugyanakkor ez nem zavarja, a távirati iroda közlése szerint döntöttek a minimálbér összegének emeléséről. A minimálbér jövőre 166 ezer forintnak megfelelő cseh korona fölé nő, 2021-ig pedig 201 ezer forint fölé.
Ez közel 10 százalékos emelést jelent jövőre, a magyarnál kisebb GDP-növekedés mellett. Prága jövőre 6,5 százalékos átlagkereset-emelkedéssel számol. A hazai szakszervezetek követelése tehát csökkentené a bérlemaradást a csehektől. A minimálbér összege 156 000 forint, míg a bérminimum 207 500 forint lenne.
