A kórt egyes területeken sikerült visszaszorítani ugyan, de közben újabb vidékeken üti fel a fejét. Legutóbb a dél-romániai Olt megyében fedeztek fel gócpontot. Erdélyben Bihar és Szatmár megye érintett, utóbbiban jelent meg először Romániában a járvány.

A megfelelő, gyors, határozott fellépés hiánya, a ma sem létező pontos mezőgazdasági és állategészségügyi stratégia és a gazdák nem megfelelő informálása vezetett oda, hogy a sertéspestis veszélyezteti az eddig felívelőben levő romániai sertéstartást – mondta a Magyar Időknek Magyar Lóránd, a bukaresti parlament mezőgazdasági bizottságának tagja.

A képviselő szerint a 2017-es, első megjelenésekor meg lehetett volna állítani a kór terjedését, ha azoknak az országoknak a stratégiáját követték volna, amelyek sikeresen vették fel a harcot a vírussal. Litvániában például a fertőzési gócpontok ötven kilométeres körzetében kiirtották a sertésállományt, és egy évig tilos volt háztáji gazdaságokban sertést tenyészteni. Ez segített a betegség terjedésének megfékezésében – magyarázza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) állatorvos végzettségű politikusa.

Mint a képviselő elmondta, a nagy valószínűséggel Ukrajnából Szatmár megyébe bekerült vírus terjedni kezdett, eljutott a déli megyékbe is, s ezzel a probléma megkettőződött. Erdélyben és a déli megyékben ugyanis nagyban különbözik a háztáji sertéstartás. Míg az erdélyi kisgazdaságokban, disznóólakban ellenőrzött körülmények között tartják a sertéseket, az ország másik felében szabadtartásban élnek és szaporodnak, néha keveredve a vaddisznókkal is.

– Ez az oka, hogy az ország nyugati részében könnyebben kezelhető a pestis terjedése, és emiatt vélik a járvány megállításán dolgozók, hogy külön kell kezelni a két régióban kialakult helyzetet – fogalmazott Magyar Lóránd. Szerinte az egyetlen megoldás az operatív fellépés minden esetben, amikor a betegség feltűnik, lehetőleg a régió sertéstartási szokásainak figyelembevételével. Hozzátette, a román mezőgazdasági minisztériumnak új kártalanítási rendszert kell kidolgoznia, amelynek keretében méltányos, a piaci árnak megfelelő kártalanítást kapnak a leölt állataik után a gazdák, illetve a vadásztársaságok.

Ami a gazdasági következményeket illeti, az RMDSZ-es képviselő arról tájékoztatott, hogy szakemberek szerint máris körvonalazódik a tendencia, miszerint a húsfeldolgozók egyre kevesebbet vásárolnak romániai tenyésztőktől, és inkább a külföldről behozott húst részesítik előnyben. Ezzel pedig Dánia, Németország, azaz a nagy sertéstenyésztő országok kerülnek lépéselőnybe, ezektől szerzik be a húsfeldolgozók az alapanyagot. Sőt: ezek az országok felvásárolják a romániai gabonát, sertést nevelnek, majd Romániának adják el az állatokat.

A román állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság október végi közleménye szerint a délkelet-romániai Tulcea megyében a legelterjedtebb az afrikai sertéspestis, 566 gócot tartanak számon. A listán a déli Ialomita megye (124 góc), a délkeleti Braila megye (103 góc) és Constanta megye (83 góc) következik. Jelenleg Szatmár és Bihar megyében is jelen van a betegség néhány gócponton. Szerencsére az erdélyi sertéstartási szokásoknak köszönhetően itt jobban kezelhető a járvány terjedése – hangsúlyozta a szatmárnémeti képviselő.

Magyar Lóránd szerint a kezdeti bizonytalanság után most a sertéspestisjárvány kontroll alatt van, de még több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a betegséget teljesen felszámolják Romániában.