A képviselők 120 igen szavazattal és 58 tartózkodás mellett elfogadták - az igazságügyi miniszter által benyújtott -, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítását az MTI tudósítása szerint. A jogszabály kilenc törvényt módosít.  

Két, az Alkotmánybíróság (Ab) által megállapított alaptörvény-ellenesség miatt is változtattak a jogszabályokon. Az egyik esetben azzal mulasztott a törvényalkotó, hogy egyes esetekben lehetetlenné tette a kárpótlásra jogosultak számára vételi joguk megfelelő gyakorlását a földárveréseken. Ezt most a szövetkezeti törvény módosításával rendezik, lehetővé téve az árverést.

Az Ab 2018. december 31-vel megsemmisítette a cégnyilvánossági törvény azon rendelkezését, hogy egy cég kényszertörlésekor vezető tisztségviselőjét öt évre eltiltják a hasonló tevékenységtől.

A most elfogadott szabályok továbbra is tartalmazzák az eltiltás lehetőségét. A jövőben csak azokban a kényszertörlési ügyekben él a cégbíróság az eltiltással, ahol fantomizálódás vagy adószámtörlés miatt indult eljárás. A törvény biztosítja, hogy a volt vezető tisztségviselő érdemben nyilatkozhasson, magát kimentse.

A bíróságnak lehetősége lesz az eltiltás mellőzésére, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett személy minden kétséget kizáróan nem játszott szerepet abban, hogy a cég kényszertörlés alá került, illetve mindent megtett, hogy a cég jogszerűen működjön.

A korábbi vezető tisztségviselők és tagok nem tilthatóak el, ha a cég hitelezői által bejelentett összkövetelés nem éri el a 100 ezer forintot. Az eltiltás 1 évtől 5 évig terjedhet. A módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni lehet. A csődtörvény módosítása a felszámoló szervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapít meg.

Többek között a tavaly hatályba lépett ügyvédi tevékenységről szóló jogszabályt is módosították. Változnak például az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályok vagy az elektronikus ellenjegyzés szabályai. Egyértelművé tették, hogy az ügyvéd bizalmi vagyonkezelők felügyeletét az ügyvédi kamara látja el. Új fogalmat vezet be a jogszabály, ez az öröklési tanúsítvány, amelyet akkor állítanak ki, ha az öröklési ügyre nem áll fenn egyetlen uniós tagállam joghatósága sem. A közjegyző által kiállított okiratot kizárólag a harmadik államban történő jogérvényesítésre lehet használni.

A törvény január 1-jén lép hatályba.