Ezen belül a mezőgazdasági értékmegóvás is jelentős, több milliárd forint, de pontos adatok csak később lesznek – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke december elején Budapesten az Agro Napló kérdésére válaszolva az országos jégkármérséklő-rendszer működését értékelő sajtótájékoztatón.
Győrffy Balázs mindehhez még hozzátette: a rendszer tényleges teljesítményét reálisan csak ötéves működést követően lehet értékelni, mert ekkor rajzolódik ki egy olyan trend, amely már tendenciákat is mutat. De az már most is látható, hogy a rendszer működtetése beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az előzetesen megóvott érték mértéke pedig onnan adódott, hogy a szakemberek számítása szerint a védekezésre elköltött 1 forinttal 33 forint termelési értéket lehet megóvni. Ez vetítették ki az ország egész területére, és így jött ki az 50 milliárd forint, így az előzetes számítások helyesek voltak – közölte a NAK elnöke.
A sajtótájékoztatón ismertette: az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében 70 százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók, így több milliárd forint kárt előzött meg csak a mezőgazdaságban a NAK által működtetett hálózat. A talajgenerátorok a védekezési szezonban országosan átlagosan 87-szer léptek működésbe, ami 479 üzemórát jelent.
A gazdálkodók idén 22500 hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyinál, és mintegy 50 százalékkal maradt el az elmúlt 5 év átlagától. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül az idén 13 százalék volt, míg tavaly ez az arány elérte a 37 százalékot. Az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva pedig ez az érték kevesebb mint a felére csökkent – húzta alá Győrffy Balázs.
Utalt rá: a megelőző, viharokban gazdag 2017-es év után 2018-ban nyugodtabb nyárra lehetett számítani a szakemberek szerint, ám erre az előrejelzésre a természet rácáfolt. Idén ugyanis az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltak a magyar emberek elszenvedői.
Mindezt jól mutatja a villámlások száma is, amely ez év májusától idén szeptemberig a tavalyi, extrém évhez képest is további 4 százalékkal nőtt, és átlépte a 2,9 milliót. Ez csaknem kétszerese volt az elmúlt 4 év átlagának. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a frontok távol voltak hazánktól és a Magyarországot körülvevő térségétől. Így jelentősen megnőtt a száma a lokálisan, rövid idő alatt kialakuló, nagy mennyiségű csapadékot okozó zivataroknak – mondta a NAK elnöke.
Ebben a váratlan időjárási környezetben a hatóanyagként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt a NAK, Igaz, ebből a mennyégből már a következő évre is tartalékoltak. A szélsőséges időjárás miatt az idei védekezési költség mindent egybevéve, az előzetesen tervezett 1,5 milliárd forintra tehető, amit a NAK a kárenyhítési alapból finanszírozott. Így a rendszer működtetése a gazdáktól további befizetést nem igényelt – emelte ki Győrffy Balázs.
Emlékeztetett: a természeti kockázatok, így a jégkárok elleni védekezés is, évek óta mindig visszatérő téma volt a hazai agráriumban. A Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés (NEFELA) kezelésében több mint negyed évszázada működő jégkármérséklő-rendszer tapasztalatai alapján célszerűnek látták a kormányzati és szakmaközi szervezetek, hogy megvalósuljon a teljes, országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő-rendszer. A NAK élére állt ezeknek a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek. A rendszer összesen 986 talajgenerátorral kezdte meg a védekezést: a NEFELA területén már meglévő 141 generátoron túl további 845 új talajgenerátor helyezett üzembe a köztestület, melyek közül 222 automatikus működtetésű.
Az elmúlt évek időjárását elemezve a szakemberek azt a döntést hozták, hogy a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről április 15-re hozzák előre – jelentette be Győrffy Balázs. Hozzáfűzve: napjainkban ugyanis már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására
