A fórum résztvevőit dr. Balogh Zoltán megyei elnök köszöntötte, majd Tasnádi Gabriella, a NAK vezető vízgazdálkodási szakértője a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztéséről, a VP „öntözéses” források kihasználtságáról, valamint a vízjogi engedélyezésekről beszélt. A nak.hu tudósítása szerint utóbbi beszámolt az illegális kutak moratóriumának meghosszabbításáról, illetve az öntözésfejlesztési stratégiákról és az öntözésre fordítható nemzeti források kiaknázásáról, melynek hosszú távú célja az öntözött területek növelése lenne. A jelenlévők értesültek az aszálymonitoring-rendszer fejlesztéséről, az öntözéses kézikönyv előkészületeiről és a 2018. december 14-én, Kecskeméten megrendezésre kerülő vízvédelmi fórumról, illetve annak tematikájáról.

A rendezvény második előadását Papp Gergely, a NAK főigazgató-helyettese tartotta, a téma a közös agrárpolitika jövője volt. Elmondta, hogy mi várható a 2020 utáni agrártámogatások terén, külön kitérve a közvetlen és a vidékfejlesztési támogatásokra, a támogatások várható szintjére és feltételrendszerére. A jövőben fontos szerepet kapnak a környezeti és klímavédelmi célok, melyek kitehetik a támogatások mintegy 40 százalékát.

Fontos szerepe lesz a tudásátadásnak, és ennek hasznosításával a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésének. Nagyon fontos cél a generációs megújulás, a fiatal gazdák támogatása, a vidéki térségek megerősítése. Mindezek megvalósítására a tagállamok nagyobb nemzeti hatáskörrel fognak rendelkezni. Ennek ára a jelentős adminisztrációt eredményező nemzeti stratégiai terv kidolgozása.

Az agrár-jogalkotási témában Papp Gergely az adórendszer átalakítását célzó kamarai javaslatokat ismertette. Az elképzelés szerint elsősorban az őstermelői tevékenység eredeti formáját erősítenék, hogy az otthoni, háztáji gazdálkodásban megtermelt árukat minél egyszerűbben adhassák el a termelők, és csak az vegye igénybe az ezzel járó adómentességet, akit valóban meg is illet.

Új vállalkozási formaként létrejönne a családi mezőgazdasági vállalkozás, amely jogi személyiség lenne. A cégbe bevihetők lennének a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthatna két családi mezőgazdasági vállalkozást, és egy személy ugyanazzal az eszközállománnyal ugyanazt a tevékenységet csak egyetlen működési formában végezhetné. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy a családtagok egyszerre kft., egyéni vállalkozó és családi gazdálkodó formájában is működhessenek.

A kamara javaslata szerint az átláthatóan működő családi mezőgazdasági vállalkozást 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg, a bevételekbe az uniós támogatások nem számítanának bele. Szó esett még a földtörvény lehetséges változásairól, így a felesbérleti szerződés megszüntetéséről, a föld adás-vételi szerződéseket érintő változásokról, a területi agrárbizottságok szerepköréről.