Nem közeledtek az álláspontok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdai ülésén, így nem tudtak megállapodni a munkaadói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek abban, hogy mennyivel nőjön 2019-ben a minimálbér, illetve a garantált bérminimum - közölte a Népszavával Sáling József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség felügyelőbizottságának elnöke. Már az is meglepő volt, hogy újra egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és a munkáltatókat a Pénzügyminisztérium, mivel a múlt héten volt az utolsó kormányülés és lezártnak tűnt az idei egyeztetési folyamat. Szinte borítékolható volt, hogy a megállapodásra adott utolsó esély sem hoz eredményt, miután a munkavállalók az informális tanácskozásokon sem engedtek a 13 százalékos minimálbér és a 15 százalékos garantált bérminimum követelésükből, míg a munkaadók 5, illetve 7 százaléknál álltak meg - mondta Sáling József.

A lap más forrásból úgy tudja, a munkaadók részéről történt elmozdulás, nem zárták ki, hogy  "meg tudnának egyezni egységesen 8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésről."

A piaci szereplőknek szóló bérajánlás nem volt része a mostani egyeztetéseknek, azonban a munkáltatók arra is mondtak számot: szintén 8 százalékot. Az ezek mögött húzódó feltételekről azonban nem szivárgott ki információ.

Az egyeztetésen részt vevő szervezetek kissé furcsának tartják, hogy a Pénzügyminisztérium államtitkára passzív szemlélője volt a történetnek, s csupán azt közölte: Varga Mihály pénzügyminisztert felhatalmazta a kormány, hogy megállapodás híján maga állapítsa meg a jövő évi legkisebb kötelező béreket - tette hozzá Sáling József. Azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy erre karácsony utánig, várhatóan szerdáig kell várni.

A mértéket pedig egyelőre csak találgatni lehet, de az egyértelmű, hogy mindenképpen lesz emelés. A szakszervezetek nem zárják ki, hogy a már szinte készpénznek vett 150 ezer és 200 ezer forintos bérjóslatok válnak valóra. Ez majd' 9 illetve 12 százalék közeli emelés lenne. Idén - amint az köztudott - 8, illetve 12 százalékkal nőtt a két bérfajta. Az mfor.hu megbízható forrásra hivatkozva 10 százalék alatti jövő évi emelésről írt, ami minimálbér esetén mindkét fél kompromisszumaként is felfogható, azonban a garantált bérminimumnál távol van mind a szakszervezetek elvárásától, mind a munkáltatók által elfogadható mértéktől. Támpontot adhat még az is, hogy a 2019-es költségvetés tervezésekor 8,8 százalékos béremelkedési ütemet vettek figyelembe.

Amennyiben a jelenlegi 138 ezer forintról 150 ezer forintra nőne a legkisebb kötelező bér, akkor 2019-ben a nettó minimálbér nagyon közel kerülne a 100 ezer forinthoz.