Milyen lépéseket tesz a nemesítés a fuzárium ellen kukoricában?

A válaszokért kattintson!

Pintér János (KWS Magyarország Kft.) 

A témában a KWS Magyarország Kft. Kukorica Nemesítő Állomás (Murony) tenyészkert vezetőjének szakmai hozzászólását tolmácsolom.

A kukorica világszerte az egyik legelterjedtebb gazdasági növény, mind nagyobb mennyiségben van szükség rá állati takarmányként, bioethanol alapanyagként és a biogáz termeléséhez. A növekvő igények kielégítéséhez viszont a meglévő, rendelkezésre álló szántóföldjeinken nagyobb hozamot kell elérni.

Az egységnyi területre kivetett magasabb tőszámmal, számos régióban ritkább vetésváltás, sok esetben pedig még mindig monokultúrában vetett kukorica is megszokott gyakorlat. Ezzel egy időben a forgatás nélküli talajművelés is nagyobb teret hódít hazánkban. Több más mellett ez a három tényező is nagymértékben növeli a kukorica kórokozó gombák okozta megbetegedésének kockázatát.

A kórokozó gombák által okozott károk bizonyos éghajlati feltételek mellett erősen csökkenthetik a kukoricatermés mennyiségét és minőségét. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy mi alapján választanak a gazdálkodók kukoricahibridet, a korábbi évek alapján a KLEFFMANN kukoricapanel az alábbi eredményeket mutatja:

A korábbi évek kutatási eredményeiben nem szerepelt a termés egészségére vonatkozó megjegyzés és a hibrid választásában döntésünket lényegesen befolyásolni tudó információ súlya. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a 2014-es szezont megelőző három év egyike sem volt olyan esztendő, amikor a fertőzések száma és annak nagysága nagy mennyiségű termésveszteséggel járó tüneteket produkált volna.

Direkt fertőzéses kísérletek kis parcellán 

A muronyi nemesítőállomás tevékenységei lehetővé teszik, hogy helyi viszonyokra adaptált, különböző klimatikus körülmények között vizsgált vonalak és hibridek kerülhessenek ki a nemesítő kezéből. A KWS tenyészkertek alapvető tevékenységi körébe tartozik a fuzárium kisparcellás kísérletek kivitelezése, amely során a KWS nemesítőállomásairól több száz, esetenként ezernyi vonal és új hibridkombináció érkezik, amit mesterségesen fertőzünk. Ezzel láthatóvá és mérhetővé válik azok fogékonysági szintje. A vizsgálat kiterjed az új fajtajelöltekre és a kereskedelmi forgalomban lévő hibridekre. Célunk minden esetben az, hogy alapos információt gyűjtsünk a genotípusok érzékenységéről, támogatva ezzel a KWS hibrideket választó termelőket. A fuzárium programokban mesterségesen fertőzött genotípusok száma évenként változik, vannak határozott időtartamú projektek és vannak olyanok is, amelyek 1-2 év alatt lezárulnak. 

Valamennyi genotípus fertőzését F. graminearium és F. verti-cillioides inoculumokkal, illetve külön programokban azok különböző koncentrátumával végezzük, oltással, az 50%-os virágzást követő 5-6. napon, bibecsatornába.

A betakarítást megelőzően vizuális pontozással értékeljük a fertőzöttséget, egyazon genotípus oltott és oltatlan csöveinek egyedi vizsgálatával. A KWS einbecki laboratóriumában határozzák meg a toxinértékek szintjét.

A KWS folyamatosan bővülő portfóliója szükségessé teszi, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fordítsunk a direkt fertőzéses kísérletekre. A rezisztenciavizsgálatokban történő egyre növekvő részvételi igény is ezt igazolja.

Eredmények 

Egyre inkább a minőség helyezkedik előtérbe a mennyiségi termeléssel szemben. A KWS rendelkezik azzal a genetikai sokszínűséggel és azzal a német minőséggel, amivel kivívta magának az elégedettséget a termelők körében.

A KWS genetikai háttere, amely az arid klimatikus viszonyokra történő nemesítés alapjául is szolgál a közép-kelet-európai országok nemesítőállomásainak, azzal a jósággal is rendelkezik, amely nagyobb ellenállóságot mutat a vizsgált fuzáriumfajok esetében. Az az előny, hogy az óceáni éghajlattal rendelkező nyugat-európai nemesítőállomásaink folyamatosan biztosítanak számunkra alacsony fogékonysággal rendelkező vonalakat, teszi lehetővé azt, hogy a minőségi paraméterek terén magasabb értékkel rendelkező vetőmagot és egészségesebb végterméket garantáljunk a KWS-t választó partnereink számára.

További információ:
www.kws.hu

Mórocz Péter (Limagrain) 

A Fusarium nemzetségbe tartozó gombafajok az egész világon előfordulnak. A kórokozó minden fejlődési stádiumban megfigyelhető a kukoricán: a csíranövényeken, a száron és a csövön egyaránt megjelenhetnek a tünetei.

A szárfuzáriózis okozta korhadás a kukoricaszár szöveteinek roncsolódását okozza, ennek következtében kidőléshez vezethet. A csövön megjelenő fuzárium fajok általában rovarok okozta rágás, vagy madarak csípése, ritkább esetben abiotikus stressztényezők segítségével fertőz. Ez biztosítja a nyílt sebet a csövön, melyen a konídiumok könnyen juthatnak be a csuhélevelek közt. A fertőzés mértékét a kukorica kondíciója, az időjárási körülmények és a hibrid érzékenysége együttesen határozza meg. Élelmiszer- és takarmánybiztonsági szempontokat figyelembe véve, a szemekben felhalmozódó mikotoxinok miatt, a csőpenészedés jelenti a legnagyobb kockázatot.

Mivel a Limagrain nem csak egy vetőmag vállalat, de az élelmiszeriparban is érdekelt, fontos szempontnak tekinti, hogy a hibridjeiből előállítható termékek megfeleljenek a nemzetközi élelmiszer- és takarmánybiztonsági elvárásoknak. Ezért a kukorica nemesítésben a termőképesség és termésstabilitás mellett, fontos szelekciós szempont a betegségekkel és kártevőkkel szembeni tolerancia.

A növény patológiai csoport koordinálásával a nemesítők folyamatosan tesztelik a vonalak és az elkészült hibridek ellenálló képességét. Ez két részből tevődik össze. Egyrészt a nemesítő állomásokon – így Magyarországon Zsombón is – mesterséges fertőzésnek vetik alá a hibrideket, másrészt több éven keresztül figyelik a külső kísérleti helyszíneken előforduló természetes fertőződésüket.

Lényeges, hogy az egyes termőhelyeken és évjáratokban végzett értékeléseket összehasonlítsuk, hiszen megfigyelhető, hogy ezeknek is jelentős hatása van a hibridek fertőződésére. A fuzárium fertőzöttség nem csak a termény minőségének romlását okozza, de a kukorica több terméselemére is negatív hatást gyakorol. Így csökken a cső hossza, a szemek mérete és tömege, ebből adódóan pedig a terméshozam is.

A kísérleti eredmények komplex kiértékelése után csak olyan hibrideket vezetünk be a piacra, amelyek mind a termés mennyiségével, mind a fuzárium toleranciával szemben támasztott elvárásoknak (és még sok egyéb agronómiai szempontnak) megfelelnek.

Az elmúlt két évben végzett vizsgálataink alapján, új hibridjeink, LG 31.377; LG 31.322 és LG 31.388 nem csak természetes körülmények között mutatnak kiváló toleranciát, de a mesterséges fertőzésnek is nagyon jól ellenállak.

Ezért reméljük azt, hogy ezek az új LG hibridek úgy alkalmazkodó képességük, termés stabilitásuk és jó cső egészségük miatt is elnyerik partnereink bizalmát.

Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a legmodernebb nemesítési módszerekkel sem lehet teljes mértékben, minden csőpenészt okozó gomba fajjal szemben rezisztens hibridek előállítása. Ezért a betegség előfordulásának megelőzésében és a kártétel mértéknek csökkentésében a toleráns hibridek használata mellett, nem nélkülözhető a termesztéstechnológiai módszerek, az integrált növényvédelem elemeinek kombinálása.

Köszönet a szakmai segítségért a Limagrain zsombói nemesítő állomás munkatársainak!

További információ:
www.lgseeds.hu

Beregi Endre (RAGT Vetőmag Kft.) 

A hazai szántóterület egyik meghatározó növénye a kukorica, vetésterülete 25-30%, meghaladja az 1 millió hektárt, termése pedig a 6-7 millió tonna körül van átlagos években. Ennek megfelelően nagyon fontos e kultúra jövedelemtermelő képessége. A növekvő input árak, és a csökkenő világpiaci, és hazai felvásárlási árak mellett a jövedelmezőség fenntartása, esetleg növelése nagyon komoly feladatként jelentkezik.

Miután a kukorica árualap túlnyomó többsége direkt módon, vagy indirekt formában takarmányozási céllal kerül felhasználásra, így rendkívüli jelentőséggel bír a benne lévő toxintermelő gombák, végső soron az állatok egészségi állapotát rontó toxinok jelenléte.

Ezen gomba fajok jelenléte a termesztés technológia szinte minden elemével befolyásolható, mivel az itt szereplő elsősorban Fusarium fajok klasszikus formában gyengültségi kórokozók. Ennek megfelelően minden, ami a növényünk egészségét, immunrendszerének erősítését segíti, az csökkenti a gombák felszaporodását a növényben, illetve a termésben. Ezek a technológiai elemek a fajta, talajművelés, tápanyagellátás, vetés, állománysűrűség, növényápolás, növényvédelem, betakarítás, tárolás.

Az RAGT Vetőmag Kft kukorica hibridjeit, azon túl, hogy a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásban vannak kötelező normák, rendszeresen hazai kutatókkal teszteli a már termesztésben lévő hibridjeit. Ebben a munkában segítségünkre volt 2018-ban a Szegedi ArtPlanta Kft. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki az RAGT kukorica hibrideivel elvégzett értékes munkájukért.

 A 2012. évi Aspergillus flavus és a 2014. évi Fusarium fajok okozta csőpenész járvány, amely elsősorban dezoxinivalenol (DON) szennyezésben nyilvánult meg hazánkban, újabb lendületet adott a toxikus gombák elleni védekezés lehetőségét vizsgáló kutatásoknak. Mivel nem minden évben fordul elő járvány, a természetes fertőződés felvételezése fontos, de a genetikai ellenállóképességgel nincs mindig összhangban, mert a hosszan tartó virágzás alatt a gyakran változó környezeti feltételek miatt legfeljebb az egyes éréscsoportokon belül kaphatunk összehasonlítható adatokat, közöttük már alig. További problémát jelent az, hogy a három kórokozó fajnak (F. graminearum, F. verticillioides és A. flavus) eltérőek az ökológiai igényei, egyszerre mind a három ritkán fordul elő, inkább egyik vagy másik kerül domináns helyzetbe. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a különböző fajokkal szembeni rezisztencia nem feltétlenül esik egybe, az egyik fajjal szembeni reakcióból nem lehet következtetni a többire. Ezért a kizárólag természetes fertőződés felvételezés félreviheti a rezisztencia értékelését, és ami még fontosabb, a takarmánybiztonsági kockázatok értékelését.

Az évről évre elvégzett kísérletekbe elsősorban az új ígéretes hibrideket vonjuk be, de még szerepeltetjük a már régebbi kiváló teljesítményű hibrideket is. A kísérletekben minden esetben használunk egy-egy ismerten ellenálló, illetve érzékeny konkurens hibridet.

Az RAGT rezisztencia kísérletben részt vevő hibridek neve, és FAO száma, Nagymágocs, 2018

Az alkalmazott izolátumok és módszerek

A kísérletet 3 ismétléses véletlen blokk elrendezésben állítottuk be. A parcellahossz 5 m volt, 18-20 növénnyel, melyek közül átlagosan 14-16 növényt tudtunk fertőzni. A sortáv 70 cm volt, az egyes parcellák között 1 m-es utat vágtunk ki. A kísérletet tíz soros parcellákon állítottuk be, ebből 9 sort mesterséges fertőzéssel kezeltünk 3-3 F. graminearum (Fg1, Fg3 és Fg4), F. verticillioides (Fv1, Fv2 és Fv3), illetve A. flavus izolátummal (Asp1, Asp2 és Asp3), a tizedik sor pedig fertőzetlen kontrollként szolgált. Az Aspergillus izolátumok in vitro toxintermelését előzetesen laboratóriumi körülmények között ellenőriztük, ugyanis az izolátumok jelentős része nem képes szántóföldi aflatoxin termelésre, minthogy az ehhez szükséges génklaszter csak részben van meg vagy egyáltalán nincs jelen a genomukban.

A hibridek előállítása során kiemelt szerepe van a széles spektrumú rezisztencia kialakításának. A vizsgált hibridek között is találtunk kettőt, mely az összes kórokozóval szemben jó vagy kiváló teljesítményt mutatott fel. A Korimbos ellenálló kontroll mellett minden kórokozó fajjal szemben átlag feletti ellenállóképeséggel rendelkezett az  Lexxtour illetve a Dragster is .

Az összefüggés vizsgálat eredményei alapján a mesterséges fertőzöttégi átlagot leginkább a F. graminearum okozta fertőzöttség mértéke határozta meg, a természetes fertőződés pedig leginkább a F. verticillioides okozta fertőződéshez volt köthető .

A 2018. évi vizsgált RAGT hibridek közül a toxintermelő kórokozókkal szemben több is jó vagy kiváló teljesítményt mutatott. Kiemelkedőnek bizonyult a Lexxtour és Dragster hibridek ellenállósága, melyek minden kórokozó fajjal szemben átlag alatti fertőzöttséget mutattak..

Az összesített toxineredményeket elemezve a Lexxtour és az Urbanixx hibridek minden vizsgált toxin esetében átlag alatti értékeket mutattak. A Mexini a fumonizin, illetve az aflatoxin esetében is a legalacsonyabb értékekkel rendelkezett. A Dragster hibrid esetében is alacsony értékeket kaptunk!

További információ:
www.ragt-vetomag.hu