Kitörési pont lehet az édesvízi haltenyésztés

Agro Napló
Gazdasági előnyökkel és ökológiai haszonnal is járna a világszerte felértékelődő akvakultúra hazai fejlesztése, de ebbe csak a legkorszerűbb technológiákra alapozott intenzív üzemi termeléssel, valamint képzett szakemberekkel érdemes belevágni – állítják az OTP Agrár szakértői.

Egyre nő a hal szerepe a Föld lakosságának állatifehérje-ellátásában, de a jelenlegi, mintegy 200 millió tonnányi halból a 100 millió tonnányi éves tengerihal-fogás a jövőben semmiképpen sem tartható fenn, csökkenni fog – hívják fel a figyelmet elemzésükben az OTP Agrár szakértői. Ebben a helyzetben felértékelődik az akvakultúra, vagyis a tengeri és édesvízi élőlények kontrollált körülmények közötti tenyésztésének szerepe.

Az EU-ban a tengeri és édesvízi halászat évtizedről évtizedre csökkenő tendenciát mutat.

Az unió nettó importőr, éves deficitje 3,5 millió tonna, ami folyamatosan nő. Ilyen alacsony önellátás mellett különösen feltűnő, hogy az EU közel sem használja ki az akvakultúrában rejlő lehetőségeit. A világ teljes termeléséből az unió mindössze 1-2 százalékos mennyiségi és 3-4 százalékos értékbeli részesedéssel bír.

Magyarországon a halastó művelési ágazatban 28 ezer hektár tóterület szerepel, ebből 25 ezer hektáron folyik haltenyésztés - írta a Világgazdaság.

A feldolgozott halmennyiség évente körülbelül 5 ezer tonna, amelynek mintegy a 65–70 százaléka a hazai édesvízi hal, a többi pedig import. A hazai halfeldolgozó üzemek többségének szegényes a termékskálája, jellemzően a kis hozzáadott értékű termékek dominálnak alacsony műszaki színvonallal és kapacitáskihasználással.

Pedig a tógazdasági haltenyésztés rendkívül környezetbarát, a jól működő tógazdaságban a kifolyó víz minőségi paraméterei jobbak, mint a feltöltés idején mért értékek.

A halastavaknak szerepük van vagy lehetne a belvizek és árvizek befogadásában is, potenciálisan hozzávetőlegesen 150-200 millió köbméter belvizet is képesek tárolni. A visszatartott víz mintegy 30-35 százaléka, azaz 90-110 millió köbméter elpárolog, aminek kifejezetten kedvező a hatása a növénytermesztésre.

A halfogyasztás csekély, évente fejenként 6 kilogramm, ami még mindig jelentősen elmarad a 20 kilogramm körüli európai átlag­tól. Hiányzik az ágazatból az integráció, inkább az jellemző, hogy a szereplők egymást kijátszva, a rövid távú profit érdekében hozzák meg a döntéseiket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?