A NAK és az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) „Fiatal Gazda Klub” rendezvénysorozatot szervez(ett) 2019. január 22. és február 14. között. A három blokkból álló sorozat egyikében az ifjú gazdálkodók a munkájukat segítő új, még prototípus jellegű informatikai megoldásokkal, a fiatalgazda-pályázattal kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedhettek meg – olvasható a nak.hu portálon.
A február 4-i tiszadobi programot nagy érdeklődés kísérte, ötvennél több fiatal gazdálkodó vett részt rajta. Szakmai érdekességekkel, igazi különlegességekkel szolgált Járay Dénes, a T-Systems munkatársának „Digitális adatokból profitot” című előadása, mely során konkrét fejlesztéseik gazdaságbeli teszteléséről is beszámolt. Mint mondta, ezek kialakításakor kimennek terepre a gazdálkodókhoz, végigkövetik a napjaikat, megvizsgálják azt, hogy milyen megoldandó problémák merülhetnek fel.
Tapasztalata szerint egyébként az online kapcsolattartás kevésbé terjedt el az agráriumban, ahol hagyományosan nagyon fontosak a személyes kapcsolatok. Illetve az adatgyűjtés papíralapú vagy az jó esetben Excel-táblázatban történik. Mint mondta, sokan rutinból döntenek akár vetőmagválasztásról, műtrágyáról, akár takarmányról van szó, egy-egy döntés eredménye hónapokkal később derül ki, a döntést pedig nem szívesen adják ki a kezük közül. Példaként említette a meteorológiát: mint a jelenlévőknek feltett körkérdésből kiderült, a legtöbben egy meteorológiai szolgáltató adatait nézik, de van, aki többet is.
– Vajon mi alapján döntenek ezek közt? – kérdezte. Hozzátette, ehhez is nagy segítség tud lenni az informatika, statisztikákat létrehozva, automatikus elemzéseket készítve.
A vállalatuk segítségével megvalósított prototípus-fejlesztésekre egy nagy kelet-magyarországi sertéstelepet hozott fel példaként: oda pár hete telepítettek mesterséges intelligencián alapuló megoldást. Egy húszezer sertést nevelő automatizált létesítményről van szó, ahol tíznél kevesebben dolgoznak. Mint ismertette, a kutricák fölé kamerákat telepítettek, amiknek a képe egy szoftverbe kerül, amely feldolgozza azokat és különféle riasztásokat tud küldeni. Amikor nincs ember az állatok közelében, akkor is van információjuk az állományról. A szoftver például farokharapást, agresszivitást, a sok vagy kevés fekvést, a kiugróan magas vagy alacsony mértékű evés-ivást is be tudja azonosítani – és riasztást küld. Mindezzel lehet csökkenteni a gyógyszerezés költségét és az elhullást, idejében kiemelni az agresszív elemeket. Jelenleg például azt is vizsgálják, hogy beteg egyedek viselkedésmintáit tanítják be a rendszernek, és azok alapján rendellenesség érzékelésekor tudjon értesítést generálni. A komplex fejlesztést egy éven át tesztelik.
A szakember megemlítette még az úgynevezett „bendő bólusz” projektet is, melynek keretében egy nagyjából húszcentis eszközt juttatnak a szarvasmarha előgyomrába, ami onnan hőmérsékleti és pH adatokat küld. A kinyert és rendszerezett adatokból következtetni lehet arra, hogy iszik-e rendesen az állat, illetve van-e valamilyen gyomorproblémája; ezt a megoldást két helyen is tesztelik. Az innovációs szakértő beszélt még arról a – közreműködésükkel kifejlesztett – megoldásról, amely a szarvasmarhák súlyát állapítja meg mobiltelefonos fotó segítségével.
