Váczy Kálmán Zoltán előadásában felidézte: míg a történelmi Magyarország mintegy 400 ezer hektárnyi szőlőültetvényével nagyhatalomnak számított a szőlészeti-borászati ágazatban, addig napjainkban alig 60 ezer hektárra tehető a hazai szőlőterületek nagysága. A drasztikus csökkenés okai az elmúlt évtizedek gazdasági bizonytalanságaiban és a kutatás-fejlesztés hiányosságaiban keresendők - tette hozzá.

E folyamat visszafordítását célozza a szőlő-bor kutatás-fejlesztési kiválósági központ létrehozása, amelyre 2017-ben 1 milliárd 380 millió forint támogatást nyert el az egri egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete - közölte. A projekt félidejénél tart. Olyan tudásbázis alakul és épül újra Egerben, amely összekapcsolja a szőlő- és borágazat minden hazai résztvevőjét és azok innovációs igényét - jelezte.

 A kiválósági központ kiemelt feladatai között szerepel a szőlő klón- és fajtahasználat újragondolása, innovatív növényvédelmi megoldások kidolgozása, továbbá a magyar szőlő és bor világsikerének előmozdítása - húzta alá. Az eddig elvégzett munka konkrét eredményei között említette a Kárpát-medencei szőlőfajták és szőlőklónok gyűjteményének kialakítását, amely egy későbbi nemzeti szőlőfajta-gyűjtemény alapja lehet - mondta Váczy Kálmán Zoltán.

Szólt arról is: a közel 1,4 milliárdos támogatásnak nem része, ám reményeik szerint egy újabb projektelemként belátható időn belül megvalósulhat az egyetem kölyuktetői telephelyén a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet épületegyüttesének felújítása, korszerűsítése, valamint funkcióbővítése, ahol az elképzelések szerint a kiválósági központ és egyben a szőlész-borász képzés bázisa lesz.

 A szerdán kezdődött 20. Szőlészeti és Borászati Konferencián 36 hazai és külföldi szakember közel félszáz előadását hallgathatja meg az esemény három napjára regisztrált több mint 200 résztvevő.