A tervek szerint hétfőre várták, hogy a brit Külkereskedelmi Minisztérium publikálja annak az 5200 élelmiszer- és ruházati terméknek a listáját, amelyet behozatali vámmal sújtanak majd a brit hatóságok, ha március 29-én, megállapodás nélkül esik ki Nagy-Britannia az Európai Unióból. Ebben az esetben ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO vámszabályai lépnek életbe, miután a britek távoznak az áruk szabad mozgását lehetővé tévő Közös Piacból és Vámunióból.

Az európai partnerek eddig meghatározó szerepet játszottak a szigetország élelmiszer-ellátásában, mert a statisztika szerint a britek által elfogyasztott élelmiszer egyharmada érkezett a kontinensről. Mint a Guardian című lap megjegyezte: a téli időszakban a fejes saláta 90, a paradicsom 80 és egyes gyümölcsök 70 százaléka az EU-ból vagy azon keresztül került a brit asztalokra.

„Az élelmiszer-ellátási láncot sújtó vámok minden más szektor ellátási láncánál magasabbak lesznek. Különösen a kereskedők szenvednek el nagy csapást, mert a feldolgozott élelmiszert magasabb vámok sújtják, mint a nyersanyagot vagy a félkész termékeket” – jósolta Richard Lim, egy kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó tanácsadó cég, a Retail Economics vezérigazgatója.

2017-ben Nagy-Britannia 34 milliárd font, azaz közel 12 billió forint értékben importált élelmiszert a többi EU-tagállamból. Alku nélküli brexit esetén a számla közel egyharmaddal lenne magasabb, mert több, mint 9 milliárdos – azaz több, mint 3 billió forintos – vám drágítaná azt.

London saját hatáskörben úgy dönthet, hogy egyes termékekre alacsonyabb vámot vet ki, de szakértők figyelmeztetnek rá, hogy erre nem sok idő maradt.

„Öt hét alatt kell fontos informatikai módosításokat végrehajtani és átképezni a személyzetet. Ez egyáltalán nem jó hír a kereskedőknek” – mondta William Bain, a Brit Kereskedelmi Konzorcium tanácsadója.

A vámokat kivethetik a súly alapján – például a sajt esetében – vagy az összérték alapján, de akár vegyes módszerrel is. Az importőr ország emellett kvótát állapíthat meg, amelyen belül vámkedvezmény vonatkozik egy adott termékmennyiségre és az e fölötti mennyiséget már a normál vám sújtja.

Az idézett kereskedelmi szervezet szerint a vámok és az egyéb költségek esetenként 45 százalékkal tolhatják fel a beszerzési árakat, de azt nehéz megmondani, hogy az üzletekben ez milyen áremelkedést okozhat.

Becslésük az, hogy az EU-ból importált marhahús – aminek nagy része ír termék – 5 és 29 százalék között drágulhat. A paradicsom 9-18, a britek kedvenc cheddar sajtja pedig – amit szintén jelentős mértékben Írország szállít – 6-32 százalékkal drágulhat.

A brit kormánynak óvatosan kell lavíroznia, amikor fontolóra veszi egyes importélelmiszerek vámmentességét, mivel a brexit szellemisége azt is diktálja, hogy előre sorolja a hazai termelők és mögéjük a fogyasztók érdekeit.

Szakértők arra is figyelmeztettek: az esetleges áremelkedések jobban sújtják majd a szegényebb rétegeket, mert ők költik jövedelmük nagyobb részét élelmiszerre. Ironikus módon ez a réteg szavazott nagyobb arányban a brexitre.

A kemény brexit pártiak által áhított totális szabadsággal Nagy-Britannia szabadon importálhat majd a világ bármely országából, de az idézett elemző szerint ez rosszabb minőségű vagy drágább élelmiszer behozatalát is jelentheti.