Az okos gazdálkodás egyet jelent az olcsóbb gazdálkodással, mivel a precíziós termeléssel hektáronként akár 60-70 ezer forinttal nagyobb eredmény érhető el, valamint növekedhet a jövedelem, mérséklődhet a környezetterhelés. Elég kihelyezni az érzékelőket, vagy felküldeni a drónt, és már megy is minden magától.

Mindez első hallásra egyszerűnek tűnik, ám a magas beruházási költségek miatt sokan félnek az új technológiától, ami kiváltja az emberi munkát és a tévedéseket, továbbá a mezőgazdaságban komoly milliókban mérhető következményekkel jár. Azonban pár év múlva mégis a mezőgazdaság minden részét ez az okos gazdálkodás szövi majd át, ami sokat tesz hozzá a GDP-hez is. Ezért nem véletlen, hogy már hetente rendeznek szakmai konferenciákat a precíziós gazdálkodásról, s mindez azt jelzi, hogy aki nem tart lépést a fejlődéssel, az hátrányba kerül.

– Magyarországon a következő 5-6 évben a gépek digitalizációjával és a mezőgazdaság egyre nagyobb térnyerésével mintegy 500 ezer munkahelyet spórolhatunk meg – jelentette ki Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a Kossuth Rádió műsorában. Hozzátette, ennek azért is van nagy jelentősége, mert a legnagyobb problémát a munkaerőhiány jelenti a mezőgazdaságban.

Azt is elmondta, ma már olyan testre szabott takarmányozási programok léteznek, amelyeknél csak meg kell adni az állatok genotípusát, majd a rendszer kiválasztja azt a receptúrát, amelyet alkalmazni kell. Elmondása szerint a digitalizáció nem kerüli el a kisebb gazdaságokat sem, de ezeknél inkább a kisebb gépek és alkalmazások terjedhetnek el leginkább. Megjegyezte, mindenki megtalálja majd a saját gazdálkodásához megfelelő technológiát.

Zöldréti Attila agrárközgazdász szerint mindenképp teret kell adni a kisebb, családi gazdálkodóknak is, mert fontos, hogy egyenjogú partnerként részesüljenek a technológiai fejlesztések eredményéből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem arról van szó, hogy ezentúl informatikusok veszik át a humánerőforrás szerepét a mezőgazdaságban, de fontos tényezővé válnak a kiegészítő szaktudásukkal. Hozzátette, ez a fajta technológia ugyanis igényli a megfelelő informatikai szaktudást.

A szakértő elmondta, kimutatások igazolják, hogy Magyarországon az egy hektárra eső jövedelmezőség még mindig jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió gazdagabb, hatékonyabban termelő országaiban. Hozzátette, épp ezért van szükség erre a technológiai lépésváltásra, melynek segítségével utolérhetjük, sőt egyes területeken akár meg is előzhetjük versenytársainkat. Hangsúlyozta, a precíziós gazdálkodás nemcsak a szántóföldekre, hanem az állattenyésztésre, a kertészetre, a szőlészetre, és minden más agrárterületre is vonatkozik.

– Egyes becslések szerint az élelmiszerigény hatvan százalékkal fog megemelkedni, ezzel ellentétben azonban a termőföldek területe nem nő, és a vízkészlet is folyamatosan csökken, ezért megkerülhetetlen kihívás az, hogy digitalizációval a hatékonyabb termelés irányába mozduljon el Magyarország – hívta fel a figyelmet Zöldréti Attila.