Talaj-növény stratégiák a negatív hatások csökkentésére
A hozzászólásokért kattintson!
| Daoda Zoltán AGRO.bio Hungary Kft. |
Farkas-Csamangó Tamás Agromag Kft. |
Buda Richárd Agrováció Kft. |
| Andrei Buznea Borealis L.A.T Hungary Kft. |
|
Szabó István STE Sprout Technologies Kft. |
Dr. Pénzes Éva Terragro Kft. |
Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.)
A globális éghajlatváltozás átfogóan veszélyezteti a mai, és még sokkal erősebben az eljövendő generációk életfeltételeit, valamint az emberen kívüli természetet. Biológiai, szociális és külső kihatásai így komoly kihívást jelentenek a ma emberének, amire cselekvő válasz kell!
Éghajlatunk védendő érték és az időnk már nagyon kevés, mert a globális éghajlatváltozás, aminek jelentős részben - és szinte biztosan az ember a kiváltója -, visszafordíthatatlanul megkezdődött, és kihatásai egyenlőtlenül sok ember, állat és növény életfeltételeit veszélyezteti. Növényi és állati élőhelyek, fajok tűnnek el, ezáltal rohamosan szegényedik a föld biológiai sokfélesége.
Mára már szükségszerűvé váltak az üvegházhatású gázok csökkentését előtérbe helyező stratégiák, valamint az alkalmazkodás stratégiái, amelyek gyengítik az éghajlatváltozás emberre, állatra és növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait.
A természeti erőforrások között a termőtalaj az ország egyik legértékesebb, feltételesen megújuló erőforrása, amelynek ésszerű és fenntartható használata, védelme, állagának megőrzése és sokoldalú funkcióképességének fenntartása a környezetvédelem és a biomassza termelés alapvető közös feladata. A fenntartható fejlődés egyik alapeleme, így tehát össztársadalmi érdek. Az egy lakosra jutó bőséges termőföld ellátottság az ország erőssége. A klímapolitika és ezen belül az alkalmazkodási stratégia szempontjából elsősorban a talajok vízháztartási tulajdonságai a legfontosabbak, mert a talaj hazánk legnagyobb kapacitású, természetes víztározója.
„A talajok vízmegtartó képességének megőrzése, illetve javítása helyes talajművelés, talajmelioráció vagy szervestrágyázás segítségével, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos tényezőjének tekinthető, továbbá a talajok értékét a táperő helyett egyre inkább a rendelkezésre álló vízkészlet határozza meg.” (VAHAVA 2005)
Mit tehet a mindennapokban a mezőgazdász?
Elsősorban a gondolkodásban kell változni úgy, hogy a növénytermesztés minden egyes lépésének során a termőtalaj állagának megőrzését, javítását tartsa szem előtt.
Valós és gyors alkalmazkodás szükséges, ami a vízvisszatartást jelenti, ahol lehet, pld. a folyók mellett, azok vízkészletére alapozó öntözéssel. Víz, ill. talajnedvesség megőrző gazdálkodást, melynek során klímakár csökkentő talajművelést, tápanyag-visszapótlást és növényvédelmet kell alkalmazni.
Ehhez a fontos feladathoz állnak csatasorba a természetben is megtalálható fonalas talajalgák.
„Olyan egy vagy többsejtű kék vagy zöldalgák, amelyek elsősorban a talajban, a talajszemcsékre tapadva, annak felületén képesek szaporodni. Szélsőségesebb, és gyorsan változó fizikai, kémiai és biológiai környezetben élnek, mint a vízi mikroalgák. Az állandó stresszhelyzetre anyagcseréjükkel, vagy bioaktív anyagok termelésével reagálnak. Sivatagokban is több törzs képviselői fellelhetőek” (Bhatnagar2005). Legfontosabb képviselőik: Chlorococcum sp., Coccomyxa sp., Chlorella sp., Klebsormidium sp.
A talajalgák számos hasznos tulajdonságukkal és kedvező hatásukkal befolyásolhatják a növény-talajrendszereket:
- képesek a légköri nitrogén megkötésére, elsődleges termelésükkel növelik a talajok szerves anyag tartalmát
- extracelluláris polimereik révén javítják a talajok szerkezetét
- antagonistái a talajból fertőző növényi kórokozóknak, gátolhatják a gyomokat
- szinergistái más hasznos mikroszervezeteknek (pl. baktériumoknak)
- mobilizálják és serkentik a növények talajból történő foszforfelvételét
- oxigén-termelésükkel csökkentik a szulfid okozta károsodást a szulfát-redukcióra hajlamos talajokban (pl. belvizes területek anaerob talajaiban)
- növényi növekedést szabályozó anyagokat (PGPR), antibiotikumokat, biocidokat, biosztatikus vegyületeket, valamint szideroforokat termelnek és bocsájtanak ki környezetükbe
A fonalas talajalgák egyes képviselői pl. Klebsormidium bilatum (AlgaTer®), a többi mikroszervezethez képest jól tolerálják az UV-sugárzást, amiért mezőgazdasági felhasználásuk indokolt és hatékony lehet.
Ezek a talajban élő aerob fajok a levegőn, a talajfelszínen és a felső talajfelszín 10-20 cm mély rétegeiben képesek szaporodni. A talajfelszínt kolonizáló és azt beszövő szaporodásuk révén részt vesznek az un. BSC (Biological Soil Crust) kialakításában. Az elsivatagosodó talajok BSC szövedékeiből származó kevert fonalas kék algák tenyészeteit elszaporítva igyekeznek a talaj felületét kolonizálni és az elsivatagosodást akadályozni.
Az elmúlt évben nagyüzemi Demo Farmjainkon teszteltük az új termékkategóriát megteremtő AlgaTer® mikrobiológiai készítményünket, az első fonalas talajalga terméket, melyet magyar mikrobiológusok fejlesztettek szabadalmaztattak magyar termékké.
Mi az AlgaTer®?
- Az első fonalas talajalga a piacon
- 100 – 150 kg/ha frissen fotoszintetizált biomasszát képez
- Beszövi a talaj felső 20 cm –es rétegét
- Összeragasztja a talaj aggregátumokat
- Stimulálja a baktériumokat, kiegészíti hatásukat
- Nem UV érzékeny, nem kell bedolgozni.
(bal fenn: +, jobb fenn: +++, bal lenn: +++, jobb lenn: ++++)
Az AlgaTer® használatának azonnali előnyei
- Tovább tartja a talaj a vizet
- Látványosan javulhat az aszálytűrés
- Növekszik a szerves anyag tartalom
- Javul a bakteriális aktivitás a talajban
- Csökkenhet az eróziós, deflációs kár
- Stressz tűrés fokozása
Az AlgaTer hatása a tavaszi árpa szemtermésére
A szemtermés eredmény alakulásában az 5 liter/ha AlgaTer-rel történő kezelés 4,4%, a 10 liter/ha kezelés 19,5%, míg a 15 liter/ha kezelés 14,7%-kal növelte a szemtermést (NÉBIH).
A klímaváltozásra adható válaszok minden bizonnyal a talajban keresendők. A genetika eredményeit, a terméspotenciálokat nem tudjuk kihasználni, ha a talajok állapota korlátozó tényezővé válik. A talajproblémák megoldása szervetlen műtrágyákkal, növényvédő szerekkel elképzelhetetlen. Eredmények az alternatív megoldásoktól várhatók, melyeknek meghatározó tagjai a mikrobiológiai termékek, köztük az AlgaTer® és a BactoFil® termékcsalád is.
További információ:
www.agrobio.hu
Farkas-Csamangó Tamás (Agromag Kft.)
Az Agromag Kft. forgalmaz egy olyan növénykondicionáló anyagot, amely támogatja a növényekben végbemenő pozitív hatású biológiai mechanizmusokat, amelyek a növényeket ért különböző stresszhatások folyamán jelentkeznek. Elősegíti a növény növekedését és fejlődését, pozitív hatással van a talajban élő mikrobákra és fokozza a növény természetes immunizációs képességét.
Az Albit fő hatóanyaga a PHB (poli-ß-hidroxibutirát) – amit a természetben a Bacillus megaterium baktérium állít elő –, ami több területen támogatja a növényt abban, hogy sikeresen befejezze az életciklusát (1. ábra), ami számunkra jobb minőségű terményt és nagyobb termésátlagot eredményez.
1. ábra: Az Albit hatásmechanizmusaA PHB stimulálja a növényi hormonokat, amelyek elősegítik a növekedést, új rügyek, generatív szervek képződnek, fejlettebb lesz a gyökérrendszer, ezáltal jobb lesz a tápanyag hasznosulás, ami tovább fokozza a növény fejlődését. A készítmény támogatja a talajban élő mikrobák életkörülményeit, ezáltal serkentve a szaporodásukat. A nagyobb számban jelenlévő szervezetek fokozottabb tápanyag feltáródást eredményeznek. A PHB jelenlétének köszönhetően a talajban élő patogének fokozatosan visszaszorulnak, így nem képesek felvenni a versenyt a hasznos élőlényekkel. A PHB fokozott jelenléte a növényi szervezetben öngyógyító folyamatokat indít be, valamint fokozza és meggyorsítja a természetes immunizációs folyamatokat, ami azt eredményezi, hogy bármilyen stresszhatásra sokkal gyorsabban és hatékonyabban fog reagálni a növény, mint a kezelés előtt.
Az Albitot a mag felszínére csávázószerként vihetjük fel, és állománykezeléssel kijuttatva használhatjuk. A legjobb hatást csávázott vetőmaggal, majd kelés után kétszeri kezeléssel érhetjük el.
Az Albittal történő csávázásnak köszönhetően kevésbé lesz fogékony a növény a csírakori betegségekre, ezáltal jobb kelési aránnyal számolhatunk a kezeletlen vetőmaghoz képest. Az Albit használatával elért eredményesebb tápanyag hasznosulásnak és a nagyobb gyökértömeg jóvoltából intenzívebb lesz a növény kezdeti fejlődése, aminek köszönhetően gyorsabban kinő a fiatalkori kártevők foga alól. Az erőteljes növekedésnek köszönhetően később fognak jelentkezni a növényen az időjárási anomáliák okozta tünetek. Már ez a kezdeti támogatás a betakarításnál termésnövekedést eredményez (2. ábra).
2. ábra: A Magdolna terméseredményei különböző csávázószerek használata során(forrás: Agromag Kft. kisparcellás kísérlete 2018, helyszín: Bóly)
Ha későbbiekben állománykezelést is alkalmazunk – amit érdemes a növényvédelemmel egy menetben elvégezni – sokkal intenzívebb és gyorsabb lesz a növények védekező reakciója a stresszhelyzetekkel szemben. Rövidebb ideig, vagy egyáltalán nem lesznek láthatóak a gyomirtó szerek által okozott fitotoxikus tünetek, amiből arra lehet következtetni, hogy kevésbé viseli meg az állományt a gyomirtás. Lényegesen gyorsabban fognak gyógyulni a növényeken ejtett mechanikai sérülések, ezáltal lecsökkentve a kórokozók általi felülfertőzéseket. Az Albit használatával csökkenthetjük a környezet okozta stresszhatásokat. A kondicionálás által megnöveljük a sejtekben a kolloidokhoz kötött víz mennyiségét, ezáltal csökken a párologtatás, ami lényegesen jobb szárazságtűrést eredményez. A szer használatával elkerülhetőek a mikotoxin szennyeződések, javul a termés minősége és nő a mennyisége.
A fentiekből adódóan érdemes kipróbálni ezt a remek készítményt! Támogassa Ön is növényei immunrendszerét Albittal, és gyönyörködjön az egészségtől kicsattanó kultúrákban!
További információ:
www.agromag.hu
Takács Attila (Hechta Kft.)
A termesztett növényeink terméspotenciálja igen nagy. Ez abból is látszik, hogy a vetőmag előállító cégek kísérleteiben mindig sokkal nagyobb termésátlagok jönnek ki, mint amit a termelők a gazdaságaikban elérnek. Ez így természetes, hiszen egy gazdaság átlagában nem minden táblán ugyanazok a körülmények, sőt táblán belül is nagy eltéréseket mutatnak a termésátlagok. Ez viszont azt jelenti, hogy a fajtákban meg van a terméspotenciál és ezt kell nekünk minél jobban kihasználni, hogy a gazdaság átlagtermésével is közelítsük azt a termésátlagot, amit a vetőmag cégek bemutató tábláin elértek.
A termesztett növények ért negatív hatások közül már sok félét tudunk tompítani, vagy teljes egészében kiküszöbölni. A növényvédelem területén elég jól állunk. Viszonylag sikeresen el tudjuk pusztítani a kártevőket, ki tudjuk írtani a gyomokat, vissza tudjuk szorítani a gombabetegségeket. De mi a helyzet a többi negatív hatással?
A szakma, az olyan tényezőket, amelyek a növények környezetének élettelen, de az élethez szükséges fizikai és kémiai jelenségeit, elemeit foglalja magába, abiotikus tényezőknek nevezi. Ilyen tényezők fény, a hőmérséklet, a levegő, a víz, a szél, a talaj, a tápanyagok, a domborzati viszonyok stb. Ezek közül a tápanyag kérdést sikerült a növénytermesztésben úgy, ahogy megoldani, de az egyoldalú nitrogén, foszfor, kálium pótlást azért nem nevezném megoldásnak. A talaj védelméről, az élő talaj megőrzéséről már beszélünk, de ez a szemlélet csak lassan terjed a gyakorlatban. A többi tényező esetében csak próbálkozunk a káros hatások kiküszöbölésével, több-kevesebb sikerrel.
A klímaváltozás hatására ezen abiotikus tényezők egyre szélsőségesebb értékeket mutatnak és ezek a negatív hatások csökkentik a termesztett növényeink termését. Gondoljunk csak a kései fagyokra, a hőségperiódusokra, a csapadékhiányra vagy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esőre.
Mivel ezeket a tényezőket befolyásolni nem tudjuk, felvetődik a kérdés, hogy a növény oldaláról kellene megközelíteni a dolgokat. Így rögtön az jut eszünkbe, hogy nemesítsünk olyan növényeket, amelyek jobban bírják a szárazságot. Az ötlet jó, de ez csak egy tényező, mit kezd ez a növény a kései fagyokkal ?
Eszembe jut erről egy vicc: a gazdasszony beront a tanyába és így szól a férjéhez: Apjuk, szakad az eső, most mit csináljunk? Mire az öreg válasza: Hát hagyjuk.
Nekünk sincs sok választásunk, ha a negatív hatások bekövetkeznek, de csökkenthetjük ezen negatív hatások következményeit. A növényi stresszeket okozó hatások bekövetkezése után kezelhetjük növényeinket olyan anyagokkal, amelyek csökkentik ezen hatások termést csökkentő szerepét. A legismertebb készítmény ebben a kategóriában az Amalgerol. Összetevői révén egyaránt alkalmas a talaj és a növény kondicionálására. A talajban könnyen felvehető tápanyagot, olajtartalma életteret biztosít a talaj hasznos mikrobáinak, hatására a mikorrhiza népesség a növények gyökerén meghétszereződik. A következmény levegősebb, jobb vízgazdálkodású, morzsalékosabb talaj. Állománypermetezéssel kijuttatva felgyorsítja a növények anyagcseréjét, így azok gyorsabban, könnyebben átvészelik a stresszes helyzeteket. Az ilyen növényi stresszt csökkentő termékek használata közelebb visz minket a potenciális termés eléréséhez és csökkenti a veszteségek kockázatát.
Természetesen, amit csak tudunk, meg kell tennünk az abiotikus tényezők szélsőségeiért felelős okok megszüntetésére, kijavítására. Csökkenteni kell a légkör szén-dioxid terhelését, meg kell őriznünk talajaink termőképességét, új növényfajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik az időjárás viszontagságait, át kell alakítani a növénytáplálás rendszerét, hogy a makroelemeken kívül a mikro- és nyomelemeket is pótolni tudjuk. A feladat sokrétű és nem egyszerű.
További információ:
Takács Attila - 06 31 7000 100
Szabó István (STE Sprout Technologies Kft.)
Rendhagyó módon, most nem szimplán egy termék bemutatásával szeretnék megoldást nyújtani a felvetett problémára, hanem egy szemléletmód bemutatásával, ami felettébb előremutató.
A közelmúltban sikerült egy rövid beszélgetést folytatnom Szabó Istvánnal, a STE Sprout Technologies Kft. fejlesztőjével, aki olyan rendszerszemléletet vázolt fel nekem, aminek figyelembevételével tulajdonképpen nagyon sok gondot – többek között a klímaváltozás negatív hatásait is – mérsékelni tudnánk vagy meg tudnánk előzni mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban. Ebbe a szemléletbe beleillő termékek használatával gazdaságosan és nem mellesleg környezettudatosan lehetne megoldani a problémákat.
A megközelítés abból indul ki, hogy az élőlények a biológiai egyensúlyra törekednek. Sajnos a legtöbb esetben mi emberek borítjuk fel ezt az egyensúlyt a rövid távú céljaink – legtöbbször anyagi érdekek, de nagyon sok esetben a tudatlanság – miatt. Ezt a biológiai egyensúlyt támogatva és szem előtt tartva kellene gazdálkodni és akkor hosszú távon sokkal jövedelmezőbb lenne a tevékenységünk és mindemellett még sokáig élvezhetnénk környezeti adottságaink adta lehetőségeinket.
STE Sprout Technologies Kft. forgalmazza az Esstence elnevezésű terméket, amelynek gyártása során rendhagyó módon gilisztahumuszon szaporítják fel a baktériumokat, ezáltal a termékben lévő baktériumfajok sokkal inkább ellenállnak a kijuttatás során a környezet viszontagságainak, mint a fermentált társaik. Ezen kívül az Esstence nagyszerűsége abban rejlik, hogy kombinálható más, a piacon fellelhető biostimulátorokkal, sőt mi több, az Esstencnek köszönhetően ezeknek a kombinációknak a hatásai általában hatványozottan érvényesülnek a kialakult negatív helyzet ellen. A gilisztahumuszban található tápanyagnak köszönhetően a termék más biostimulátorokban jelenlévő hasznos élőlényeknek (baktériumoknak, gombáknak) táptalajt biztosít, valamint a kombinációban használt növénykondicionálóban lévő ásványi alapú tápanyagokat feltárja a benne lévő baktériumok segítségével. Az Esstence ezen tulajdonsága egy elképesztően nagy rugalmasságot, és a versenytársakkal szemben hatalmas előnyt biztosít.
Ez a készítmény nem egy problémára koncentrál és nem egy tünetet szeretne elfedni – ahogy általában a piacon lévő termékek –, hanem a vegetációs időszak elejétől a végéig jelen van a kijuttatott hatóanyagoknak köszönhetően, és igyekszik minden téren támogatni a termesztés színterén lévő élőlényeket, hogy megtalálják a biológiai egyensúlyt. Az Esstence-szel a talajban lévő antagonizmusokon, csírakori betegségek kártételén, vízmegtartási problémákon, klimatikus stresszhatásokon keresztül szinte minden fellépő probléma megoldható. Megfelelő kombinációk megtalálásával ezek a viszontagságok rendkívül nagy hatékonysággal kezelhetők, szinten tarthatók.
Nagyon szimpatikus volt a számomra a Kft. fejlesztőmérnökének a hozzáállása, miszerint folyamatosan megújítja a terméket. Nagyon sok időt szán az új kombinációk felkutatására és kifejlesztésére, mindemellett rendszerint keresi a megoldandó problémákat a mezőgazdaság különböző területein, legyen az a vetőmag csírázási problémájának megoldása vagy az állattenyésztésben a nem megfelelő takarmány által bevitt nehézfémek semlegesítése az állatok szervezetében.
Csak remélni tudom, hogy ez a szemléletmód, valamint az Esstence széles körben el fog terjedni és a sikeres problémamegoldásokon keresztül számos gazdának fog örömet szerezni a növénytermesztésben és az állattartásban.
További információ:
istvan.szabo@ste.tech
Buda Richárd (Agrováció Kft.)
Már mindennapjaink problémája, hogy a növénytermesztésben a csapadék mennyisége és eloszlása a szűk keresztmetszet. Kevesebb vízzel, nagy területi szórással, magasabb növényi párologtatással, gyakoribb vízhiánnyal kell számolnunk. A klímaváltozásra készült forgatókönyvek kikényszerítik a tápanyag stratégia átrendezését. A kevesebb csapadék a talaj vízoldható tápanyagait zárja el a növény elől. Hosszú távon nem emelhetjük a trágya adagokat, az ásványi foszfát készletek amúgy is drasztikusan csökkennek, ez az árakat felfelé húzza. Nincsen más út, jobban kihasználni az innovációs lehetőségeket: el kell távolodnunk a talajon keresztüli közvetett, gyenge hatásfokú, környezetet nem kímélő táplálástól. Nyitni kell, hogy a gyökérzónát és a föld feletti részeket hatékonyabban és közvetlenül bevonjuk a tápláláshoz, célirányosan, tudatosan irányítsuk a fejlődést, a talajbeli veszteségeket minimalizáljuk, egyúttal minden beavatkozás növényvédelmi érdekeket is szolgáljon. Az Agrováció Kft. elkötelezett az innovációs gyakorlatok kialakításában, portfoliója kifejezetten ilyen irányú termékfejlesztéseket tartalmaz.
A gyökérzóna tápanyag optimalizálása mikrogranulátumos starterekkel
A gyökérzet fejlesztése mára sokkal hangsúlyosabb, mint az korábban figyelmet kapott. A nagyobb a gyökérfelület több tápanyagot és vizet juttat a növénynek, emiatt nagyobb a terméspotenciál, fokozódik a stressztűrés, kisebb a növényvédelmi igény. Az Agrováció Kft egyik fejlesztési iránya a mikrogranulátumos starter trágyázás előnyeinek kihasználása a korai fejlődés felturbózásához. Az AMG-P Max kiugróan magas, vízoldható foszfort és komplexen minden mezo-mikroelemet tartalmaz, ami a jó csírázáshoz, biztonságos keléshez és az egyöntetű állományinduláshoz elengedhetetlen. Az AMG S-oil-t ugyanezzel a céllal fejlesztettük, kifejezetten olajos növényekre, figyelembe véve a talajok alacsony kén ellátását, ami gyakran alul múlja az olajos növények magasabb igényeit. A mikrogranulátumok a gyökérzóna tápanyag viszonyait optimalizálják, éppen csak annyit és éppen oda, ahol a legszükségesebb. Ezzel a fejlesztéssel még tovább léptünk: az AMG Pro-tech a tápanyaghatáson túl olyan természetes összetevővel is dúsított, ami rovarűző hatású, a talaj higiéniát fokozza, tekintettel a kémiai talajfertőtlenítés szűkülő lehetőségeire. Mikrogranulátum szóróval már vetéssel egy menetben is kijuttathatók ezek a termékek, a módszerrel a tápanyagvesztések elkerülhetők, hatékony és költségkímélő starterezést biztosítanak. Most kifejezetten a kapások vetésénél ajánljuk, mivel máris vízhiánnyal indul a szezon.
Vegetatív részek táplálása: lombtrágyázás 3.0 verzióban
Az 1. verziós levéltrágyák elsősorban tápanyaghatásúak, ezekkel az egyoldalú NPK trágyázást ellensúlyozzuk. A 21. századi lombtrágyázástól lényegesen többet várunk. A 2. generációs termékekkel nem csak mikroelemeket juttatunk ki, hanem olyan bioaktivátorok, amelyekkel irányíthatjuk a fejlődést. Adott fenológiához optimalizálva válasszunk terméket, annak összetétele igazodjon az aktuális élettani folyamatokhoz, adott körülmények között maximalizáljuk a fotoszintézist, aknázzuk ki a vetőmag terméspotenciálját. Tavasszal a vegetáció megindításához őszi/tavaszi kultúrákban kiváló „folyékony segítség” a NutriForce Basic. Foszfor túlsúlyával a legjobb begyökeresedést segíti még hidegebb talajokon is, teljes mikroelem készlete előkészíti a generatív folyamatokat, óvatos nitrogén tartalma tökéletesen kiszolgálja a kezdeti igényeket.
A 3. generációs NFA Zöld folyó komplex hatása ezen is túlmutat: tápanyag+bioaktivátor+immunerősítő egy készítményben. Nem csak tápelem harmóniát biztosít, hanem a mikroelemeket humuszjellegű molekulák közvetlenül juttatják át a sejtmembránon, ott hormonszerű aktivitást váltanak ki a teljes anyagcsere folyamatokra. Plusz energiák befektetése nélkül az NFA Zöld folyó közvetlenül stimulálja a víz- és tápanyagok intenzívebb felvételét, a nagyobb és fejlettebb gyökérzet hatékonyabb vízhasznosítású, fokozottabb az aszálytűrése. Stresszelt állapotban is jobb a regenerálódása, kiegyensúlyozottabb a vegetatív/generatív fejlődése, ami termésbiztonságban és a termés minőségében egyaránt előnyt jelent. A megerősített immunrendszer kevesebb növényvédelmet igényel.
Ha ezeket az innovációs lehetőségeket beépítjük, jobban és hatékonyabban tudjuk a növényt kiszolgálni szélsőséges viszonyok között is. Ha nem váltunk tápanyagozási gyakorlatot, az a jövedelmezőséget erősen kockáztatja.
További információ:
www.agrovacio.hu
Andrei Buznea (Borealis L.A.T Hungary Kft.)
A klímaváltozás hatását mindannyian érezzük. Az időjárás – különösen az utóbbi években – egyre melegebb, egyre szélsőségesebb, a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb, és ez újabb és újabb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot is.
A termesztett növényeknek fényre, levegőre, vízre és tápanyagokra van szükségük ahhoz, hogy jól fejlődhessenek és termést hozzanak. A nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot, ként és mikroelemeket elsősorban a talajból veszik fel a növények, megfelelő talajnedvesség mellett. Minden tápanyag fontos, de fiziológiai szerepe miatt a kálium az, amelyik kiemelt szereppel bír a szárazságtűrés szempontjából.
A káliumot, mint makroelemet a növények nagy mennyiségben igénylik és veszik fel a talajból, mégis utánpótlásával kevesebbet törődünk a kelleténél. A kálium megfelelő koncentrációja nemcsak elengedhetetlen a növényi sejtekben azok ozmotikus nyomásának fenntartásához, hanem elsődleges szerepet játszik a sztómák nyitódásának és csukódásának szabályozásában is. A káliummal nem megfelelően ellátott növények sztómáinak működése így zavart szenved, minek következtében a párologtatás miatt fellépő vízveszteség jelentősen nagyobb lesz. A kálium javítja a növények vízfelhasználásának hatékonyságát, azaz egységnyi szárazanyag felépítéséhez a növénynek így kevesebb vízre van szüksége. Ezen a fontos funkción kívül a káliumnak szerepe van az asszimiláták (szénhidrátok) szállításában, így hozzájárul a növényi nedvekben lévő cukortartalom megemelkedéséhez, aminek viszont a fagytűrésben van jelentős szerepe. Ezen kívül a kálium még különböző enzimek aktiválásában is fontos funkciót tölt be.
Számos kísérlet bizonyította már, hogy megfelelő mértékű kálium-ellátottság mellett még nagymértékű szárazságstressz esetén is folytatódik a fotoszintézis, míg káliummal rosszul ellátott növények esetén ilyenkor a folyamat majdnem teljesen leáll (1. ábra, forrás: INCONA).
A harmonikus tápanyagellátottság – a kálium jelentőségén túl – tehát fontos szerepet játszik a növények stresszel szembeni ellenállóképességének alakulásában. Egy jó tápanyag-szolgáltató képességgel rendelkező talajon a növények sokkal jobban tűrik a szárazságot, és jobb termést hoznak. Így például a kukorica esetében – amely növény vegetációs ideje nagyrészt a nyári száraz periódusra esik – kiemelt fontosságú a megfelelő alaptrágyázás NPK-műtrágyákkal. Ezt jól bizonyítják a Borealis L.A.T 2018-as szántóföldi kísérletei is (2. ábra), amelyeket számos országban és különböző éghajlati adottságok mellett állítottunk be. Az eredmények jól tükrözik az NPK-műtrágyázás kedvező hatását a csak nitrogénnel történő tápanyagellátási gyakorlattal szemben.
Egy másik fontos téma a melegedő éghajlattal kapcsolatban a megfelelő nitrogén-hatóanyag forma kiválasztása. A meleg tavaszi időjárás során nem mindegy, hogy a kijuttatott nitrogén mekkora hányada kerül ténylegesen felhasználásra a növények által, és mekkora része kerül gázalakú veszteségként vissza a légkörbe. A jobb nitrogén-hasznosulás nyilvánvalóan jobb termést eredményez. Ezt – az NPK-trágyázás fontossága mellett (3. ábra, 6.-8. oszlop) – a tavalyi magyarországi kukorica kísérleteink is igazolták (2.-5. oszlop). Az NAC 27 N (mészammon-salétrom) kijuttatása mindkét nitrogénszinten (120N és 160N) magasabb termést eredményezett, mint a karbamiddal (UREA 46 N) történő trágyázás. A nitrogénnek nitrát formájában történő kijuttatása hatékonyabb, mivel a gáz alakú ammónia veszteség – amely a karbamidnál a 13%-ot is elérheti – ebben az esetben elhanyagolható.
Összefoglalva: Az NPK-alaptrágyázás, és a talaj megfelelő káliumtartalmának fenntartása alapkövetelmény. Főleg a kukorica esetében érdemes jó minőségű NPK-műtrágyákat használni alaptrágyaként, például a COMPLEX 15/15/15 +7SO3+Zn, illetve a COMPLEX 14/10/20 +10SO3 termékeket. Az átmeneti foszforhiány megelőzésére pedig érdemes foszfor tartalmú starter műtrágyát alkalmazni, erre az esetre a COMPLEX 20/20 +7SO3+Zn termékünket javasoljuk. A nitrát formájú nitrogén kijuttatása hatékonyabb, és környezetvédelmi szempontból is megfontolandó. Csak a tápanyaggal megfelelően ellátott növények képesek jelentős termésveszteség nélkül hatékonyan átvészelni a kedvezőtlen időjárású időszakok okozta stresszt.
További információ:
www.borealis-lat.com
Holopovics Zoltán (Agrova Kft.)
A globális klímaváltozás miatt bekövetkező időjárási tényezők változása – mint a csapadékmennyiség alakulása, hőmérséklet növekedése vagy csökkenése - jelentősen átalakíthatja a talajokban lejátszódó lebontó és felépítő folyamatokat (különös tekintettel a szén lekötésére vagy felszabadítására), illetve magukra a talajban élő szervezetekre is kihatással van.
A hosszabb távú előrejelzések alapján Európában 2,5-5,4 C°, a Kárpát-medencében az évszázad közepéig 2 C° globális átlaghőmérséklet emelkedéssel kell számolnunk, ugyanakkor a Kárpát-medencében a nyári csapadékátlag 5- 10 %-ot elérő csökkenése várható. Ha mindezek mellett elfogadjuk, hogy a jelenlegi számítások alapján Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint átlagosan a bolygó más részei, nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai mezőgazdasági ágazatok óriási kihívás előtt állnak.
A hőmérséklet jelentős növekedésének hatására mind a vegetációs, mind a mezőgazdasági övezetek határainak északabbra való tolódásával kell számolnunk, mellyel együtt jár a különböző fajokból álló társulások átalakulása, áthelyeződése, az érzékenyebb fajok pusztulása, az ellenállóbb – legtöbbször nem kívánt - fajok elszaporodása. A klímakutatás eredményei alapján napjainkra a klímavédelem helyett/mellett, a klímaalkalmazkodásra irányul elsődlegesen a figyelem. Az ökológiai szemléletű, az egyes régiók táji adottságához jobban igazodó technológiák alkalmazása egyúttal klímaalkalmazkodás is.
A növénytermesztés jövőbeni lehetőségei nagymértékben függnek attól, milyen megoldásokat tud felmutatni a klímaváltozás negatív hatásainak – pl. aszály – mérséklésére. Pontosabb információkkal kell rendelkeznünk az adott termőhellyel kapcsolatban az aszály gyakoriságáról és intenzitásáról, a különböző növényfajtákról és agrotechnikai módszerekről (talajművelés, tápanyagellátás, öntözés, stb.), miszerint alkalmazásuk jelenthet-e plusz kockázatokat a termesztés során.
A talajok főbb tulajdonságainak (humusztartalom, mésztartalom, felvehető makro és mikroelem tartalom, szerkezeti tulajdonságok, stb.), valamint a szélsőséges klimatikus körülmények között is eredményesen termeszthető növényfajok, fajták és hibridek alapos ismerete mellett, a jövőben ugyanilyen fontos lesz, hogy megértsük, hogyan reagálnak a komplex mikrobiális közösségek az olyan változásokra, amelyeket például az éghajlati szélsőségek okozhatnak.
Az éghajlati változásoknak nem csak a talajtulajdonságokra van hatása, számos tanulmány kimutatta, hogy az éghajlati szélsőségek, mint például az aszály, jelentős hatással lehetnek a talaj mikrobiális közösségeire is. Úgy tűnik, hogy ennek a mikrobiális komplexnek különböző összetevői eltérően reagálnak az aszályra, a talaj gombák általában ellenállóbbak, mint baktériumok. Gyepterületeken végzett vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a tartós aszály jelentősen csökkentette a baktériumok fajszámát és egyedszámát, mely csökkenés legkésőbb 1 héten belül jelentkezett, és ez az állapot akár 2 hónapig is fennállt. Ugyanakkor nem meglepő módon, a vegetáció változásával, az aszálytűrő növényzet kialakulása és megerősödése után az e növények rizoszférájára jellemző baktériumtársulás dominanciája volt megfigyelhető.
Ismeretes, hogy a növények gyökérrendszerén élő, talajlakó mikroorganizmusok közösséget alkotnak a nekik különböző szénformákat juttató növényekkel. E mikroorganizmusok az általuk kiválasztott metabolitok segítségével befolyásolják a növények növekedését, vitalitását, termőképességét. A növények által fotoszintézis útján megkötött szén akár 40 %-a is átkerülhet a rizoszférába. A gyökereken át kiválasztott váladékkal (szerves savak, aminosavak, cukrok, fenolok stb.) a növény képes elérni, hogy a számára szükséges mikroorganizmusok alakítsanak ki szoros kapcsolatot a gyökérzetével. Kiváló példa erre a cirok növény. A cirok kiemelkedő szárazságtűréssel rendelkezik, míg a kukorica 3 héttel az után, hogy nem jut vízhez, megállítja a szemtermésbe irányuló tápanyagtranszportot, a cirok még hetekig fenntartja ezt a folyamatot. Amerikai kutatók vizsgálata alapján úgy tűnik, ez a képessége a ciroknak nem csak a növény genetikai adottságaira vezethető vissza, hanem a gyökérzetét kolonizáló baktérium-közösségnek is. Az aszálynak hónapokon át kitett növények gyökérzete olyan metabolitokat választ ki, melynek hatására megváltozik a baktériumok faji összetétele a gyökérzeten és annak közelében. Ezek a maguk is aszálytűrőbb törzsek (pl. Streptomyces) főképp ezekben az aszályos periódusokban vannak jelen nagyobb számban, a nedvesebb időszakokban visszaáll az eredeti mikrobaközösség.
A cirok speciális kapcsolata az aszálytűrő baktériumokkal természetesen nem egyedi. Egyéb szárazságtűrő növényeknél – árpa, szárazságtűrő kukorica hibridek - is megfigyelték ezt a jelenséget. Kukorica esetében a szárazságtűrő és az érzékeny kukorica hibrideket összehasonlító vizsgálatokban, az előbbi hibridek nagyobb mennyiségű szerves savat (tejsav-, ecetsav-, citromsav) bocsátottak ki az aszályos periódus alatt, így hívogatva magukhoz azokat a baktériumokat, melyek segítségükre lehetnek az aszály-stressz leküzdésében. Ugyanakkor a megemelkedett szerves sav kiválasztással a növény, egyes, számára szükséges elemek (vas, mangán, foszfor) oldatba jutását (szolubilizációját), felvételét is igyekszik felgyorsítani.
Az aszály-stressz hatására megjelenő mikrobák speciális, a gyökérzet növekedését fokozó, a levelek öregedését késleltető hormon és enzimtermelésükkel, a növényi sejtek vízfelvételét segítő, serkentő metabolitjukkal, és számos, ma még kevésbé ismert mechanizmus útján támogatják a növényeket ezekben a kritikus időszakokban.
A szántóföldi növénytermesztést is érintő éghajlat változás a növénygenetikusokat és –nemesítőket folyamatos kihívás elé állítja. A nemesítő munka, valamint a génmódosító eljárások mellett, egyre inkább a mikrobiális megközelítés felé fordul a figyelem. A klímaváltozás negatív hatásaival szemben ugyanis a megfelelően funkcionáló, komplex és egészséges ökoszisztémának van csak esélye sikerrel felvenni a harcot.
A helyes agrotechnika, szervesanyag-gazdálkodás és a Phylazonit talajbaktérium készítmények (Phylazonit Talajoltó; Phylazonit Talajregeneráló, Phylazonit Tarlóbontó) rendszeres alkalmazása segíti az erős gyökérzet, ellenálló növényi állomány kialakulását, a talajszerkezet javításával pedig támogatja a talajnedvesség megőrzését és a visszaforgatott szerves anyagokban lévő tápanyagok hatékony feltáródását. Hisszük, hogy intenzív talajélet nélkül nem valósítható meg az intenzív növénytermesztés.
További információk:
www.phylazonit.hu
Dr. Pénzes Éva (Terragro Kft.)
A kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy ma már nem elég pusztán a növények tápanyagigényét kielégíteni, különösen akkor, ha hosszútávon szeretnénk magas termésátlagokkal és minőségben termelni.
Ennek okai összetettek. Egyrészt feltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a klímaváltozás hatására az időjárási szélsőségek előfordulása és időtartama jelentősen változott, és további negatív tendencia várható. Így a talajok előkészítése és termőképességének megőrzése, javítása minden termelő megkerülhetetlen érdeke! Másrészt, a mezőgazdaság kemizálása és a talajművelési technológiák hatására a talajlakó élőlények mennyiségében és összetételében jelentős változások következtek be. Ezek a változások sajnos igen gyakran negatív hatásúak a termelés és a talajállapot tekintetében. Az említett két tény miatt egyre gyakoribbak a csökkenő termésátlagok és a gazdálkodási nehézségek.
A klímaváltozás egyik hozadéka, hogy a hirtelen lezúdoló csapadékot nem képes a szerkezet nélküli talaj megtartani, illetve kialakulhatnak víznyomásos területek. A másik veszély az akár több hetes aszály, mely a növények számára komoly stressztényezőt jelent.
A BIOFIL talaj-pH specifikus talajoltó baktérium készítmények használatával kapcsolatosan olyan termelői visszajelzések és üzemi vizsgálati eredmények érkeztek, hogy a fent említett klímaváltozás hatásait képes a talajoltás mérsékelni. Tapasztalataink alapján a talajoltással akár 2 hetes csapadékhiányos időszakot is képesek túlélni a kezelt területen lévő növények.
2018-ban Tiszaigalon történt a kukorica vizsgálata biogazdálkodásban. A BIOFIL Savanyú talajoltó készítménnyel kezelt területen láthatóan jobban bírta a növény a több hetes aszályt, mint a kontroll területen lévő (1. ábra), ez a terméstöbbletben is megmutatkozott.
A 2017-ben végzett üzemi vizsgálat Pápa környékén megmutatta, hogy a több mint 2 hetes aszály ellenére a kezelt területen lévő kukorica még mindig zöldebb és vitálisabb volt, mint a kezeletlen (2. ábra).
1. ábra: Balra: kontroll, kezeletlen, jobbra: kezelt állomány: BIOFIL SavanyúForrás: ÖMKI on-farm vizsgálat. 2018.
2. ábra: A BIOFIL készítménnyel kezelt kukorica jól bírta az aszályt Forrás: Saját vizsgálat
Ez pedig a talajszerkezet pozitív irányú megváltozásában rejlik. A BIOFIL készítményekben lévő baktériumtörzsek képesek a talaj morzsaszerkezetét javítani, így optimálisabbá válik a talajok vízmegtartó képessége, víz- és hőháztartása. Egyes baktériumtörzsek ugyanis exopoliszacharidot termelnek, biofilmet képeznek és ezáltal a talaj mikroaggregátumok létrejöttéhez járulnak hozzá. Az aggregátumok felépítésében nagy szerepet kapnak a baktériumok és a gombák is (3. ábra).
3. ábra: Aggregátumok felépítése és kötőanyagai (Forrás: STEFANOVITS P (1999): Talajtan Mezőgazda Kiadó
Célegyenesben vannak már az újabb BIOFIL kutatások is, melyek kimondottan a szerkezet nélküli homoktalajok, elporosodott, leromlott szerkezetű talajok (pl. csernozjomok) talajoltásos kezelésére irányulnak.
Az új fejlesztés várhatóan az egyre erősödő klímaváltozás okozta talajproblémák megelőzésének, részbeni megoldásának egy ígéretes útja lehet.
További információk:
www.terragro.hu
