A közös nyilatkozatot Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával együtt jegyzi. A tanácsülésen a nyilatkozatot több más tagállam is támogatta - jelezte az AM.

A közleményben a magyar delegációt vezető Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár egyértelmű visszalépésnek nevezte az Európai Bizottság (EB) javaslatát, miszerint a jelenlegi 13+2 százalékról a Magyarországnak járó közvetlen támogatási keret 10+2 százalékára csökkentené a termeléshez kötött támogatások mértékét. Ezek megtartása alapvető fontosságú lenne az olyan munkaerő igényes ágazatok megfelelő finanszírozásához és versenyképességének fenntartásához, mint az állattenyésztés vagy a kertészet - mondta az államtitkár az ülést követően.

Kifejtette: a termeléshez kötött támogatások rendszere jellemzően valamely nehézséggel küzdő ágazat kiegészítő támogatására biztosít lehetőséget, ezért fontos kérdés, hogy a jövőben pontosan mely ágazatokra lesz adható a támogatás. Magyarország a hatály szélesítését preferálja, hiszen adódhatnak olyan helyzetek, amelyek újabb ágazatok bevonását tehetik indokolttá - mondta. Példaként említette a 2015 óta érvényben lévő orosz embargót, vagy a folyamatban lévő nemzetközi kereskedelmi tárgyalások egyes ágazatokra gyakorolt esetleges negatív hatásait.

Magyarország egy olyan új Közös Agrárpolitika elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák a lehető legegyszerűbben igényelhetik, és kaphatják meg az őket megillető támogatásokat. Ennek biztosításához azonban az EB javaslatának jelentős módosítására van szükség - hangsúlyozta Kis Miklós.

A román elnökségi félév második Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésén az agrárminiszterek a Közös Agrárpolitika folyamatban lévő reformjának több más elemét is megvitatták. Egyetértettek abban, hogy elsősorban az új támogatási rendszer végrehajtási szabályaival kapcsolatban további tárgyalások szükségesek - közölte a tárca.