Hogyan érdemes megosztani a foszfor mennyiségét az alap- és starterműtrágya között?

A hozzászólásokért kattintson!

Andrei Buznea (Borealis L.A.T Hungary Kft.) 

A foszfor a létfontosságú tápelemek egyike. A növények esetében a korai növekedéshez, valamint a gyökér- és termésképzéshez elengedhetetlen. A megfelelő gyökértömeg kialakulása a tenyészidőszak elején különösen fontos, mivel az egész tápanyagellátási stratégia csak akkor működik, ha a növényeknek elegendő és megfelelően erős gyökerei vannak, amiken keresztül fel is tudják venni a kijuttatott tápanyagokat.

Amennyiben a foszfor utánpótlására készítünk tápanyagellátási tervet, van néhány fontos tényező, amiket feltétlenül figyelembe kell vennünk:

• A talaj összes foszfortartalmának csak nagyon kicsi része hasznosítható közvetlenül a növények számára. A talajok átlagos 300-600 kg/ha oldható P-készletéből csak 1-2 kg/ha mennyiség van oldott formában jelen! Ezért a növények ellátását a különböző foszforvegyületek oldódásának sebessége határozza meg.
• A foszfor nem mobilis elem, még a talajoldatban is maximum 4-6 mm távolságot tud mozogni, ezért feltétlenül a gyökérzónába kell kijuttatni.
• Épp ezért az oldott foszfor kimosódása nem számottevő.
• A talajban lévő foszfor folyamatosan átalakulóban van a szerves és szervetlen formában kötött, valamint oldott formák között.
• Savanyú talajokban a vas- és alumíniumvegyületek felületén jelentős mennyiségben kötődhet meg a foszfor.
• Lúgos talajokban a kalcium-foszfát vegyületek oldhatósága jelentősen csökken.
• A különböző foszforvegyületek oldhatóságát figyelembe véve, a foszfor felvételére a pH 5,5 – 7,0 közötti tartomány az ideális.
• Általában a kijuttatott foszfor 20%-a hasznosul a növények által a kijuttatás évében, a fennmaradó rész különböző kötött formákba kerül.
• A foszfor felvétele a talajban történő diffúzió sebességétől függ. Így a távolabbi talajrészek foszfortartalma csak a gyökér aktív növekedésével lesz elérhető a növények számára.
• A foszfor és kálium együttes kijuttatása bizonyítottan magasabb termést eredményez, és javítja a nitrogén hasznosulását is, ahogy ezt már számos szántóföldi kísérlet bizonyította (1 – 2. ábrák, Borealis L.A.T kísérletek).

A fenti tények figyelembe vételével a következőket állapíthatjuk meg: A teljes, kijuttatásra tervezett foszformennyiség megosztása alap- és startertrágya között célravezető stratégia, különösen a tavaszi vetésű növények esetében.

Általános ajánlásként elmondható, hogy – a foszfor csekély mobilitása miatt – érdemes az alaptrágyát 2-3 héttel a tavaszi vetés előtt kijuttatni és a talajmunkákkal megfelelően bedolgozni a talajba 20-30 cm mélységben. Így a gyökerezési zónában megfelelő mennyiségű foszfor fog a növények rendelkezésére állni a tenyészidőszak folyamán.

Kiegészítésként pedig a vetéssel egy menetben, megfelelő – műtrágya kijuttatására is alkalmas – vetőgéppel érdemes a foszfor tartalmú starter műtrágyát 2-3 centiméter távolságra, a magok alá kijuttatni, így a csírázó növények azonnal hozzáférhetnek az értékes tápanyaghoz.

A tavaszra tervezett teljes kijuttatandó foszformennyiség 75%-át ajánljuk kijuttatni alap – és 25%-át starter műtrágyaként (például a 400 kg/ha COMPLEX 15/15/15 műtrágyából 300 kg/ha alaptrágyaként és 100 kg/ha starterként). Az alkalmazott műtrágya mennyiségét természetesen a talaj tápanyagtartalmának, a termeszteni kívánt növény igényének, az előveteménynek és a hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni.

Az olyan talajok esetében, amelyek pH értéke kívül esik az 5,5 – 7,0 tartományon, érdemes több foszfort kijuttatni, mivel számolni kell a jelentős mértékű lekötődéssel a keletkező vas- illetve kalciumvegyületek miatt.

Alaptrágyaként mindenképpen érdemes komplex, mindhárom makroelemet tartalmazó NPK-műtrágyát kijuttatni a tápanyagok egymást erősítő, szinergikus hatása miatt. Ahogy a 3. ábra is mutatja, a talajoldatban található foszfor koncentrációja NPK-műtrágya kijuttatása esetén jelentősen magasabb a talaj felső, 5-10 cm-es rétegében, így a növények számára könnyen hozzáférhető.

A Borealis L.A.T kiváló minőségű NPK műtrágyákat ajánl alaptrágyaként: COMPLEX 15/15/15 +7SO3+Zn, és COMPLEX 14/10/20 + 10SO3. Starter trágyaként pedig a magas foszfortartalmú termékünket, a COMPLEX 20/20 +7SO3+Zn műtrágyát ajánljuk.

További információ:
www.borealis-lat.com

Tóth Milena (Yara Hungária Kft.) 

Talán már minden – tápanyaggazdálkodással is foglalkozó – szakember, termelő számára ismert a foszfor jelentősége a növénytermesztésben. Létfontosságú elem és számos talajtani tényező befolyásolja a felvehetőségét, többek között a talaj pH-ja és hőmérséklete.

Ha mindkét kedvezőtlen tényező hatása együttesen jelentkezik, nagyon jelentős foszfor felvételi csökkenéssel kell számolni (1. táblázat)

A növények foszfor igényének két maximuma van: a fejlődés kezdetén, gyökérképzéskor és a virágzás, termésképzés idején. Az előbbit a foszfor műtrágya gyökérzónába történő elhelyezésével, az utóbbit az alaptrágyázással elégíthetjük ki.

Az alapműtrágyázás célja, hogy az adott növény tenyészidőszakban szükséges tápanyagigényét kielégítsük. A Yara technológiával gyártott YaraMila melegen granulált műtrágya család tagjait a vetést megelőző vetőágykészítő talajmunkák alkalmával érdemes kijuttatni. Teljes felületre történő kiszórás esetén – szaktanácstól függően – 250-300 kg/ha a javasolt dózis.

A startertrágyázás csak kiegészítő trágyázási forma, mellyel a növény teljes tápanyag igényét nem tudjuk kielégíteni. A starter műtrágyázásnak minden termesztett növény esetében van jelentősége, de a kukorica, napraforgó termesztésben van nagyobb gyakorlata. A „klasszikus” starter műtrágya alatt a mikrogranulált műtrágyákat értjük, melyekből 15-20 kg/ha a javasolt dózis. A Yara portfoliójából ez a Yara NP Starter: 10,5% N, 47% P2O5, 0,1% B és 1,8 % Zn összetétellel.

A kis mennyiségű, elsősorban nitrogén és magasabb foszfor tartalmú műtrágyával a növény kezdeti (gyökér)növekedését, ahogy a nevében is benne van, „startját” tudjuk elősegíteni. Alacsony talajhőmérséklet, vagy lassan felmelegedő, kötött talaj, vagy túl laza szerkezetű, gyorsan kiszáradó talaj, illetve a szélsőséges talaj pH (5,5 alatt, 7 felett) esetében fontos a korai erős gyökérzet kialakulásához, a gyors és homogén keléshez biztosított indító tápanyag.

A fenti két technológia köztes megoldásaként jöhet szóba a vetőgéppel, sor mellé kijuttatott komplex, granulált műtrágya. Erre szintén a YaraMila család tagjait tudjuk javasolni. Mindenképp figyelembe kell venni, hogy a csökkentett mennyiségű műtrágya kijuttatásával csökkentjük a talaj tápanyagtőkéjét és a várható termés mennyiséget is a csökkentett tápanyag függvényében kell racionalizálnunk. A vetéssel egymentes kijutattás esetén különösen fontos a műtrágya fizikai tulajdonsága. Az egyenletes kijuttatás, a pontos adagolás jó minőségű, kemény, nem poros műtrágyával kivitelezhető csak!

Sokszor felmerül az a kérdés, hogy mi a jobb, hatékonyabb választás a starterezéshez: sor mellé, magasabb foszfor tartalmú komplexet, vagy a mikrogranulátumot érdemes használni? Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is:

Korai foszforhiány kezelésére magasabb foszfor tartalmú lombtrágya is használható. Tévedés ne essék, ezzel a növény foszfor igényének 1-2%-a elégíthető csak ki, de ezzel azonnali pótlást tudunk biztosítani a talajtani és időjárási tényezők befolyása nélkül. Erre a YaraVita termékcsaládból a YaraVita Zeatrel és a YaraVita Kombiphos készítmények javasoltak 2-3 l/ha dózisban.

Összefoglalva, a foszfort alaptrágyaként adjuk ki, a trágya adagok megosztása általában nem szokásos. Amennyiben a talajtani és időjárási viszonyok indokolják ezt, kiegészíthetjük vetéssel egy menetben kiadott, csökkentett mennyiségű komplex műtrágyával, vagy mikrogranulátummal, illetve a későbbiekben lombtrágyával.

További információ:
www.yara.hu