Míg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjából származó árbevétel 2,2 százalékkal, 8,69 milliárd euróra csökkent, addig az import értéke 4,1 százalékkal, 5,82 milliárd euróra emelkedett 2018-ban, az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege így 424,7 millió euróval, 12,8 százalékkal, 2,87 milliárd euróra esett vissza – összegezte a tavalyi adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Mennyiségben kifejezve az export 3 százalékkal volt kevesebb, míg az import 3,9 százalékkal nőtt. Az exportárak 0,9 százalékos emelkedése meghaladta az importárak 0,3 százalékos bővülését - írta a Világgazdaság.

A külkereskedelmi egyenleg visszaesése gyakorlatilag a gabonafélékre vezethető vissza – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. Ez a 2017-es terméssel függ össze, amikor az előző évinél több mint 2,5 millió tonnával kevesebb gabonát takarítottak be, de a dunai hajózási nehézségek is visszavetették a kivitelt. Az AKI összefoglalója szerint is a gabonaféléknél volt a legnagyobb exportérték-csökkenés a nagy árucsoportok közül: a tavaly elért 1,16 milliárd eurós bevétel 25 százalékkal, 377,1 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az olajos magvak kivitelének értéke 71,9 millió, a gyümölcsféléké 54,1 millió, a cukor- és cukorkakivitelé pedig 43,6 millió euróval maradt el a 2017. évi szinttől.

A sikertermékek, mint például a baromfihús, az állati takarmányok és a dohányfélék, továbbra is jól teljesítenek – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán. A dohánytermékeknél 56,8, a baromfihúsnál 23,1 százalékos volt az exportárbevétel bővülése. A napraforgó exportárbevétele úgy emelkedett 9,1 százalékkal, hogy csaknem 21 százalékkal esett a termék ára, ám 37,7 százalékkal több került a külpiacokra.