A tavaszi árpa tervezett vetésterülete 1950 hektár, tavaszi búzát 1350 hektáron termelnek a megyében. A zab közel 40 százalékát is elvetették, a tervezett vetésterület 710 hektár - ismertette Süle Katalin.

A gazdálkodók jól haladnak a vetési munkákkal, a tervek szerint a tavaszi időszakban összesen 45 ezer hektáron kerül földbe a mag. A legnagyobb területen, 25 800 hektáron a kukoricát, 8500 hektáron pedig a napraforgót vetnek, mintegy 1200 hektáron pedig mustárt, olajretket, bíborherét, lucernát termelnek majd. 

    A kamarai vezető tájékoztatása szerint a tavaszi munkáknak kedvezett az időjárás, ugyanakkor nagyon kevés csapadék esett. A talajok lezárása - melynek célja, hogy a talajban levő nedvességet megőrizzék - mindenhol megtörtént. A tavaszi vetésű gabonák alaptrágyázása már befejeződött, a kukorica- és a napraforgóföldek 40 százalékán pedig a műtrágyát is kiszórták.

    Őszi vetésű szántóföldi növényeket 50 ezer hektárt meghaladó területen termelnek Zala megyében. A 29 320 hektáros őszi búzaföldeken az állományok 60 százaléka jó, 25 százaléka közepes, 15 százaléka viszont gyenge. A korábban vetett állomány szépnek mutatkozik, míg a később vetett táblák gyengébb képet mutatnak.

    Az 5500 hektáros őszi árpa a hosszú, meleg ősz miatt többféle gombabetegséggel is megfertőződött, az állományok télen sárgultak, a táblák nagyon gyengének mutatkoztak. A kora tavaszi növényvédelmi beavatkozások eredményeként az állomány nagy része "kiheverte" az időjárás viszontagságait: a vetések 40 százaléka jónak, 30 százaléka közepesnek, 30 százaléka gyengének mondható - jelezte Süle Katalin.

    Hozzátette: a repce 50 százaléka jó, 20 százaléka közepes, 30 százaléka pedig gyenge. A repcékben szinte mindenhol végeztek az első rovarölő szeres kezeléssel és az állományok fele gombaölő szeres kezelést is kapott.  A lucernák elég jól teleltek, de a száraz év miatt gyakori a pocok kártétel, és a pocok állomány már a repcéket is károsítja.   A tavaszi fejtárgyazások mind a gabona-, mind a repcetáblákon befejeződtek.