A 2014–2020-as uniós ciklusban az eredetileg 16 milliárd forintra tervezett Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) eddig a támogatások felét, 8 milliárd forintot ítéltek oda - írta a Világgazdaság. E mögött 109, az irányító hatóság által jóváhagyott projekt áll, miközben összesen 266-an igényeltek 17,8 milliárd forintot. Az elmúlt években az extenzív tógazdasági termelés és a geotermikus vizeket hasznosító intenzív halnevelés volt a legjellemzőbb, de szakértők szerint a tengeri fogások visszaesésével megnyíló piac további teret ad majd a víz visszaforgatásán alapuló, zárt haltermelő rendszereknek is.

Mindezek további fejlesztését teszi lehetővé két olyan Mahop-pályázat, amelynek a beadási határidejét 2021 tavaszáig hosszabbították meg.

Az akvakultúrába történő termelési célú beruházások támogatása (Mahop–2.2.1) című felhívás keretösszegét tavaly 600 millió forinttal 5,1 milliárdra vágták vissza, de így is 160 kérelmet terveznek támogatni. Eddig 93 kérelem érkezett be a rendszerbe 3,79 milliárd forint értékben, amely a rendelkezésre álló forrás csaknem háromnegyedének felel meg, átlagosan 40 millió forintot igényeltek.

Harminc nyertest hirdettek ki, összesen 1,2 milliárdnyi összeget megítélve, egy kivételével valamennyiükkel már a támogatási szerződést is megkötötték.

A fennmaradó részre azért érdemes pályázni Csomár Zoltán, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője szerint, mert a pályázati rendszerből korábban hiányoztak a halastavak felújítására szánt pénzügyi eszközök.

Nagyon sok az elhanyagolt tó, de megfelelő karbantartás mellett is eliszaposodhatnak az élő vizek, ami nemcsak a nevelés szempontjából kedvezőtlen, hanem a halhús minőségét is rontja – fejtette ki a Világgazdaságnak az ECC ügyvezetője. Őstermelők, egyéni vállalkozók, illetve kis- és középvállalkozások is indulhatnak, az egyetlen megkötés, hogy legalább egy éve bejegyzett akvakultúra-termelőnek kell lenni.