Április 9-én megnyílik a 2019-es egységes kérelem-beadási felület - mondta Kondra Laura, a MÁK elnökhelyettese a Portfolio Agrárium 2019 konferencia első napján egy, a támogatásokról szóló kerekasztal beszélgetésen. Az elektronikus felület június 11-ig lesz elérhető a támogatási ügyeiket intéző gazdák számára. A tervek szerint mintegy 46 jogcímre lehet majd kérelmet beadni: ezek közül 42 támogatás kifizetésével járó kifizetési jogcím, egy MEPÁR változások bejelentésével kapcsolatos, illetve három kötelező adatszolgáltatás lesz.

Jelentős változásokra idén nem kell számítani a támogatási feltételekben, illetve a beadási felületen. A legfontosabb továbbra is az előzetes támogatásellenőrzés további tökéletesítése lesz, amely révén az elmúlt években jelentősen csökkent a hibásan beadott kérelmek száma. Míg 2016-ban még több mint 45 ezer hibás kérelem volt, addig 2018-ban már csak 22 ezer. Tavaly például azzal gyorsította a kincstár a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést, hogy már május 20. után átadtak egy listát a falugazdászoknak, amelyben az átfedésekkel, túligénylésekkel érintett ügyfelek szerepeltek, ezzel is megkönnyítve a kérelmek mielőbbi korrigálását.

Továbbra is a falugazdászok adják be az egységes kérelmek 70 százalékát, épp ezért Papp Gergely, a  Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese igyekezett megnyugtatni a hallgatóságot, hogy a falugazdász hálózat hatékonyságot javító átszervezése, egyes kihelyezett állandó ügyfélszolgálatok megszüntetése nem jelenti azt, hogy a kérelem-beadási időszakban ne állnának helyben a gazdák rendelkezésére a falugazdászok.

Változások az idei egységes kérelmeknél

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős helyettes-államtitkára többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatások igénybevételét, a kapcsolódó eljárásrendet szabályozó friss törvénymódosítás egyik legfontosabb változása, hogy a jövőben kizárólag elektronikus úton zajlik majd a támogatásokhoz szükséges jogszerű földhasználat igazolásával kapcsolatos kommunikáció a gazdák és a kincstár között. További változás, hogy az ökológiai célú másodvetéseket  október 1-ig kell elvetni, majd hat hónapig kötelezően a területen kell tartani. Változott az anyajuh definíciója - kikerült a jogszabályból az egyszer ellett feltétel -, a zöldségnövények támogatásánál pedig a spárga esetében 11 évig elfogadható lesz a szaporítóanyag minősítésének igazolása, illetve az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési jogcímbe bekerül a kivi, a füge és a datolyaszilva is.

Megemlítette azt is, hogy ettől az évtől a zöldítési támogatást igénylő, ám talajkímélő gazdálkodást folytató termelőknek nem kell majd kötelezően beforgatni a talajba az ökológiai másodvetéseket EFA területeken, ha más módon is be tudják dolgozni azt a talajba. További változás, hogy 2019-től a parlagfű elleni közérdekű védekezésre kijelölt területeket automatikusan kizárják a támogatásokból - közölte Juhász Anikó.

Közölte azt is, hogy az új baromfi állatjóléti program brüsszeli elfogadásáig a magyar állam igyekszik a saját hatáskörében elérhető eszközökkel biztosítani az állattartók számára valamekkora támogatási összeget. Egyrészt megemelték az elmúlt évi utolsó negyedéves támogatásra kifizethető keretet, másrészt a baromfitartók, és feldolgozók számára de minimis kereteket nyitnak majd, hogy az idei első negyedéves, nagyjából 3 milliárd forintnyi kieső támogatást nagyjából kompenzálni tudják.

Juhász Anikó kitért arra is, hogy folyamatosan változik az agrárium megítélése a nyugat-európai fogyasztók körében, és a negatív felhangok miatt a Közös Agrárpolitika szabályait meghatározó nyugat-európai hivatalnokokra nehezedő civil nyomás hatására a szabályok is szigorodnak. A baromfi állatjóléti támogatás elfogadása is amiatt húzódik, mert egyre újabb adatokat kérnek be a kormánytól, illetve újabb elvárásokat támasztanak a jóváhagyásért cserébe. Erre pedig Magyarországon is készülni kell, ezért fontos az agrárium hazai imidzsének javítása, pozitív megítélésének elősegítése. Papp Gergely ezt azzal egészítette ki, hogy a Copa-Cogecán belül egy, a mezőgazdaságról alkotott kép javításának lehetőségét vizsgáló európai munkabizottság felállítását fontolgatják, mivel több észak-európai államban is fizikai atrocitások értek termelőket, például megakadályozták, hogy vegyszert juttassanak ki a földjükre.

Csak a támogatáson múlik a versenyképességünk?

Kovács Zoltán, a Rekontir Kft. ügyvezető igazgatója az ágazat jövedelmezősége és a támogatások viszonya kapcsán arról beszélt, mivel minden tagállamban igényben veszik az agrártámogatásokat, ezért mi sem tehetünk másképp, ha versenyképesek akarunk maradni. Azt már nehezebb megítélni, hogy a különféle támogatások nélkül mennyire lenne életképes a mezőgazdaságunk. Az biztos, hogy nem jó stratégia, ha valaki csak erre akar építeni. Papp Gergely ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy a jelenlegi közgazdásági környezetben a termelőink kétharmada nem tud támogatások híján jövedelmet termelni, hanem arról, hogy nagy részük jövedelme kötődik a támogatásokhoz. Megjegyezte, hogy érdemes azt is figyelembe venni, hogy a támogatások nélkül, tisztán piaci viszonyok között az egyes mezőgazdasági termékek ára is sokkal magasabb lenne, ami természetesen az egyes gazdálkodók jövedelmezőségére is hatással lenne. Juhász Anikó szerint az egyes pilléres jövedelempótló támogatások nélkül sem biztonságos, sem elegendő élelmiszer nem lenne a közösségben.

A továbbiakban Kovács inkább az ideálisan működő rendszer ismérveit részletezte: mondván jó lenne, ha a támogatási kérelmeket 3-6 hónapon belül elbírálnák, a kifizetési kérelmeket 3 hónapon belül teljesítenék, továbbá ha a beruházási támogatások előlegét - a bankgarancia feltétel ellenére - egy hónapon belül kifizetnék. Erre reagálva Kis Miklós Zsolt, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy az előlegkérelmek átlagos kifizetési ügyintézési ideje 48 nap, amelyből a beruházásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek átlagos ügyintézési ideje kevesebb, mint 3 hónap, ugyanakkor sok olyan egyedi eset van- például műszaki módosítás, változás bejelentés -, ahol ez lassabb lehet. Ezzel kapcsolatban Kondra Laura megjegyezte, hogy a kincstár próbál a jogszabályi kereteket figyelembe véve, de maximálisan ügyfélbarátan hozzáállni, és lehetőség szerint többször is hiánypótoltatni az ügyfeleket annak érdekében, hogy ne kelljen elutasítani a támogatási, vagy kifizetési kérelmeket.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy számos beruházási pályázat már kivitelezési szakaszban van a közbeszerzési előírások lassító hatása ellenére is, ezért arra készülnek, hogy 2019 második felére, 2020-ra várható a kifizetési kérelem dömping. Jelenleg kicsivel 100 milliárd forint felett van a benyújtott kifizetési kérelmek összértéke, ebből pedig mintegy 60 milliárd van ténylegesen kifizetve.

Kis Miklós Zsolt szerint csak változás-bejelentésből több mint 20 ezer érkezett be a pályázatok kapcsán, amiből mintegy 19 ezret már fel is dolgoztak. A rendszer a legtöbb ilyen bejelentést már tudja automatikusan kezelni Emellett van pár száz ügy, amelyet közelről követni kell, hogy megfelel-e az eljárásrendeknek a későbbi uniós auditokra is tekintettel, hogy elkerülhető legyenek a szabálytalanságok, esetleges pénzvisszafizetési szankciók - tette hozzá az államtitkár.

További lazítást szeretnének a pályázati rendszerben

Valóban jó ütemben halad a pályázatok révén elindított beruházások kivitelezése - ismerte el Kovács Zoltán is, de mivel az elmúlt évtizedben nem volt az agráriumot érintő jelentősebb audit az unió részéről, ezért továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy szükséges lenne a beruházások megvalósítását segítő eljárásrendek lazítására, jelentős finomhangolására. Részben az építőipari árak 30-40-50 százalékkal, a beruházási terveket jelentősen átrajzolva emelkedtek, részben pedig a kivitelezési kapacitáshiány miatt. További probléma, hogy a közbeszerzési szabályok és a kifizetési kérelmeknél előírt ÉNGY üti egymás előírásait, szerinte dupla ellenőrzési rendszert írnak elő.  

Ezzel kapcsolatban Kis Miklós Zsolt arra hívta fel a figyelmet, az esély egyáltalán arra, hogy az EU a jelentősebb műszaki tartalmi módosítások miatt hibát találjon, mostantól van meg, mivel az UMVP idején a közigazgatási eljárásokról szóló törvény volt az irányadó, míg most pedig sokkal rugalmasabb a rendszer. Végtelen számú módosítási kérelem befogadására azonban nincs lehetőség - részben az irányító hatóságot kötő egyéb jogszabályok miatt -, mert így soha nem lehetne lezárni a programot. A kormány célkitűzése az, hogy az ebben a támogatási időszakban elérhető forrásokat lehetőleg a rendelkezésre álló időkeretben hívjuk le, fizessük ki, és minél kisebb áthúzódó kötelezettségvállalással terheljék a 2020 utáni támogatási keretet - tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

A már elbírálás alatt lévő pályázatokról szólva elmondta azt is, hogy miután számos kifogás érkezett a pályázók részéről - ezek egy része még elsőfokon, kormányhivatali szinten kezelhető, más része pedig már másodfokon, jogorvoslati szakaszban van - ezért célfeladatként a teljes agrár-közigazgatás számára kiadták a feldolgozásukat. A jogorvoslati szakaszban lévő ügyek elbírálásával ugyanis mindössze 15 ember foglalkozik. Az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan májusra végeznek a már beadott kifogások feldolgozásával a kollégák - mondta Kis Miklós Zsolt.

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy indokolt, egyedi esetekben lesz lehetőség a beruházások megvalósítására vonatkozó 24 hónapos határidőt előíró szabály alóli felmentést kérni, kaphatnak majd pár hónapos hosszabbítás. Eddig azzal volt elfoglalva az apparátus, hogy a VP tervezésekor előre nem látott problémák - mint az építőipari kapacitáshiány, vagy a közbeszerzések időigénye - kapcsán kimentési lehetőségeket bíráljanak el a pályázóknak a 12 hónapos szabály alól, és a tapasztalatok alapján már látják, hogy a későbbiekben is szükség lehet majd efféle kimentés engedélyezésére. De ezt a pályázóknak alapos indoklással alátámasztva kérniük kell majd - hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt.

A pályázati rendszerben most is látnak több olyan projektet, amelyek már jó ideje megkapták a támogatást jóváhagyó döntést, még sem léptek a kivitelezés felé, és előreláthatólag nem valósul majd meg a tervezett fejlesztés. Ezeket most ellenőrzik, és várhatóan elállnak majd a támogatás biztosításától.

Még lehetnek új VP pályázatok

Ez ugyanakkor nem feltéten jelenti azt, hogy nagyobb, akár a VP-n belüli prioritások közti átcsoportosítások révén nagyobb számban, vagy forráskerettel újabb pályázatokat írnak majd ki. Jelenleg ugyanis a hármas - az élelmiszeripari fejlesztési pályázatot is tartalmazó - prioritáson kívül valamennyi esetében 110 százalékra vannak lekötve a források. Különösen igaz a túlbiztosítás a beruházási pályázatokat tartalmazó kettes prioritásra - mondta az államtitkár, aki szerint az esetleg az elállások miatt visszacsorgó néhány tízmilliárdnyi forrást a prioritásokon belül kell majd fölhasználni, mivel egyelőre nem tudható, mikortól szabadulnak fel a jelenlegi kötelezettségvállalás alól.

 Emellett a napokban kérvényeztük az Európai Bizottságtól, hogy hagyja jóvá a kettes és az ötös, vagyis az energiahatékonysági támogatásokat célzó prioritások közti átcsoportosítást az előbbi javára. Ha megkapjuk a jóváhagyást, akkor is csak a már eddig felmerült igényeket tudjuk lefedni - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A már befogadott igényeken felül még legalább 500 milliárd forintnyi beruházási támogatási igény van az ágazatban, és az eltérő célok közül - mint a fiatal gazda induló vagy egy poszt-harveszt beruházásokat célzó támogatás - választunk majd esetleges új pályázatokhoz, ha 2020-ban még lesznek további visszacsorgó források - mondta Kis Miklós Zsolt.

Nem mondanak le a termelők az áfacsökkentésről

Továbbra is napirenden tartaná a kamara az áfacsökkentés folytatását, és tervezi, hogy kezdeményezi ezt a kormányzatnál is, például a Magyarországon előállított zöldség- és gyümölcsfélék esetében - mondta a kerekasztal beszélgetés során kérdésre válaszolva Papp Gergely. Szavai szerint az áfacsökkentés évek óta az ágazat egyik legfontosabb kérdése, mivel a termelők, feldolgozók szenvednek a magas áfakulcsok miatt kialakult feketegazdaság miatt. Mint mondta, bizonyítható, hogy ahol sikerült levinni az áfakulcsot öt százalékra, ott érdemben csökkent a feketekereskedelem aránya, és ráadásul a növekvő legális forgalom miatt ez érdemben nem csökkentette a költségvetés bevételeit sem.

 Az Agrárminisztériumban is készül egy áfacsökkentést célzó előterjesztés, bár nem mi vagyunk a terület felelőse, hanem a Pénzügyminisztérium. Épp ezért bármilyen, az agrárium érdekérvényesítő képességét erősítő kezdeményezést szívesen fogadunk - tette hozzá Juhász Anikó.