Nagy István örömét fejezte ki a tekintetben, hogy a szóban forgó pozitív folyamat részese lehet az agrárium is, és kihasználhatja azokat az előnyöket, amit az Agrár Széchenyi Kártya biztosít a gazdák számára. Az agrárvállalkozások sorsa ugyanis összefügg az ország sorsával, mivel ők állítják elő a biztonságos élelmiszereket, valamint hozzájárulnak az élhető és fenntartható környezet megteremtéséhez is.
A mezőgazdasághoz kötődő piaci szereplőknek viszont az átlagnál is nehezebb a helyzetük, mivel több fronton is helyt kell állniuk. Éppen ezért támogatnunk kell őket munkájukban. A mezőgazdasági vállalkozások finanszírozása éppen ezért komoly felelősséget jelent: egyszerre kell ösztönözni a modernizációs, versenyképességi, energiahatékonysági fejlesztéseket és biztosítani a mindennapi működéshez szükséges forgóeszköz finanszírozást.
Az agráriumban 2013. óta töretlenül növekszik a hitelállomány, amely az elmúlt év végén mintegy 623 milliárd forintot tett ki. Ez az érték 2010-hez képest mintegy másfélszeres növekedést jelent. A mezőgazdaság ugyanakkor egyike azon ágazatoknak, amelyek a legalacsonyabb csődrátát produkálják. Az agrártárca tisztában van azzal, hogy milyen a gazdálkodók, a mezőgazdasági vállalkozók valódi helyzete és mik a problémáik. Ez segít abban, hogy jó döntéseket hozzon a szakminisztérium munkája során.
„Tisztában vagyunk vele, hogy az agrárium egy érzékeny terület, amelyet gyakran érintenek speciális kockázatok – például időjárási és állatbetegségekkel kapcsolatos kockázatok, hosszú termelési ciklusból fakadó kockázatok – ezért a vállalkozások, különösen a kisebb üzemméretű vállalkozások - őstermelők, családi gazdálkodók - számára kiemelten fontosak a kiszámíthatóan rendelkezésre álló forgóeszköz-finanszírozó hitelkonstrukciók. Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel az elérhető 3 éves futamidejével éppen ezt a kellő biztonságot nyújtja. Így a vállalkozások számára lehetővé válik egy-egy kedvezőtlen időjárási jelenséggel , állatbetegséggel vagy negatív piaci helyzettel sújtott év rosszabb eredményének kigazdálkodása” - hívta fel a figyelmet Nagy István.
Az agrártárca saját költségvetési forrásainak terhére nyújtott kamat-, kezességi díj és költségtámogatással biztosítja, hogy a finanszírozás kedvező szinten álljon a vállalkozások rendelkezésre. Alapesetben az Agrárminisztérium (AM) évi 4 százalékpont kamattámogatást nyújt. Továbbá 50 százalékos mértékű kezességi díjtámogatást is biztosít a vállalkozásoknak. Így azok jellemzően kevesebb mint évi 1 százalékos (ez 0,95 százalékos) díj mellett vehetik igénybe Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalását.
Az Agrár Széchenyi Kártyához kapcsolódóan a minisztérium kiemelt hangsúlyt helyez a kedvezőetlen időjárási jelenséggel vagy piaci helyzettel érintett mezőgazdasági vállalkozások támogatására. Részükre 100 százalékos mértékű kamat és kezességi díj támogatást nyújt. Továbbá megtéríti a hitel felvételéhez, fenntartásához kapcsolódó költségeket. A kiemelt támogatással az érintett vállalkozások lényegében kamat és költségmentes forgóeszközhitelhez jutnak. A konstrukció keretében kiemelt – 100 százalékos – támogatásban eddig mintegy 1350 kedvezőtlen időjárási vagy piaci körülménnyel érintett vállalkozás részesült, több mint 10 milliárd forint hitelhez kapcsolódóan.
Tavaly a kezesi díjtámogatások összege mintegy 800 millió forint volt. Az Agrár Széchenyi Kártyához nyújtott összes támogatás mértéke pedig 1,4 milliárd forintot tett ki. A konstrukció népszerűségét mutatja az a tény, hogy mára ez a hiteltermék adja az egyéni (kisebb üzemméretű) gazdaságok forgóeszközhiteleinek több mint kétharmadát.
„Ismételten megerősíthetem, hogy a méltán népszerű, forgóeszköz hiteltermék mellett a beruházások támogatása sem szorul háttérbe. Az AM a Vidékfejlesztési Program forrásainak felhasználását követő időszakban is meg akarja őrizni a vállalkozások beruházási kedvét, ezért 2019-ben, széles körben igénybe vehető, beruházási hitelekhez kapcsolódó új kamattámogatási programot is indít, amelynek részleteit most egyeztetjük a hitelintézetekkel. Mindezen támogatások hatására biztosan állíthatom, az előttünk álló év a kiszámítható működés, az építkezések, fejlesztések éve lesz a magyar agráriumban” – jelentette ki az agrárminiszter.
Krisán László, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Széchenyi Kártya program 85 százalékban a vidéken jelentkező vállalkozási hiteligényeket elégíti ki. A Széchenyi Kártya program tavalyi éve kiemelkedően jó volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy a program 2002-es indulása óta a program keretében a magyar gazdaságba kihelyezett hitel összértéke meghaladta a 2251 milliárd forintot. Ez összesen 384 ezer vállalkozói hiteligénylést jelent, amiből 284.600 Széchenyi hitelkártyát adtak át ténylegesen, amit a vállalkozások használnak. A Széchenyi hitelkártya iránt folyamatosan nő az igény, amit az is mutat, hogy a KAVOSZ a múlt évben több mint 20 százalékkal növelte részarányát a hitelkihelyezések tekintetében az előző évhez képest. Ez mintegy 260 milliárd forint hitel kihelyezését jelentette. Az Agrár Széchenyi Kártya eddigi fél évtizedes múltjával részese a pozitív folyamatnak, és ez a viszonylag fiatal termék is felfelé ívelő pályán mozog.
Tolnay Tibor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a magyar vállalkozók és gazdák, valamint a magyar vállalkozások azért veszik igénybe igen nagy számban a Széchenyi Kártyát, mert a kártyához való hozzájutás egyszerű. Az Agrár Széchenyi Kártyával kapcsolatban elmondta: tavaly mintegy 45,4 milliárd forint hitelt helyeztek ki. A szóban forgó konstrukció bevezetése óta pedig összesen Agrár Széchenyi Kártyával a gazdálkodók mintegy 135 milliárd forint hitelt vettek fel. A befogadott hitelkérelmek alapján 2018-ban a 2015-ös adatokhoz viszonyítva több mint 3,6-szeresére növekedett a hitelállomány. A hitelkérelmek száma 2015-ben 1905 volt, míg a múlt évben a hitelkérelmek száma elérte a 6845-öt. A szerződött hitelösszeg pedig 2018-ban a 2015-ös négyszeresére nőtt, 2015-ben ugyanis még csak 10,3 milliárd forint volt.
A hitelkeret 2015. végén 13,6 milliárd forint volt, ez év elején pedig már elérte a 80 milliárd forintot. Napi szinten ma mintegy 7000 agrárvállalkozás használja az agrár Széchenyi hitelkártyát. Az agrárvállalkozások 61 százaléka a minimális, 3 éves futamidőre szerződött. A megkötött hitelszerződések 44 százaléka ötszázezer – ötmillió forint közötti összeg; 34 százaléka pedig 10-25 millió forint közötti hitel. A hitelösszeg felső határa ugyanakkor 100 millió forint. Mindez Tolnay Tibor szerint a felelősségteljes hozzáállást jelzi a gazdálkodók részéről. Így a kihelyezett hitel átlagos összege nem magasabb 11 millió forintnál. A felvett hitelek darabszámát tekintve mindössze 0,4 százalékával van gond. A szerződött hitelösszeget tekintve pedig ez az arány még alacsonyabb, mindössze 0,28 százalék.
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kiemelte: a Széchenyi Kártyára piaci igény van. Az első kártyákkal még csak 500 ezer forintos hitelt lehetett összesen felvenni, míg 2015-re ez az összeg 25 millió forint lett. A hitel összegét 2015-ben 50 millióra növelték, 2017-ben pedig már a felvehető összeg 100 millió forintra nőtt. A Széchenyi Kártya azért is fontos a magyar vállalkozók és vállalkozások számára, mert – egy felmérés alapján – a cégek mintegy 50 százaléka a fizetőképes kereslet problémájával küzd. Ami azt jelenti, hogy a cég készpénzforgalma gyakran megbicsaklik. Így szükség van különböző kiegészítő forrásokra is.
Az MKIK elnöke szerint a folyamatos fejlődés azt jelenti az Agrár Széchenyi Kártya esetében, hogy a múlt évi mintegy 45 milliárd forintos kihelyezés az idén várhatóan meghaladja az 50, de akár a 60 milliárd forintot is. Minél szélesebb körben ismerik ezt a lehetőséget a gazdák, annál szívesebben használják ki az agrár Széchenyi hitelkártya kínálta lehetőségeket. A kártyát használók 40 százalékban családi vállalkozások, 30 százalék a kft-k aránya, 20 százalék pedig egyéni vállalkozó, de őstermelő, bt. és zrt. is megtalálható a felhasználók között. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy az eredményeket, a gazdasági teljesítményt az együttműködés, a partnerség és a közös munka hozza meg – hívta fel a figyelmet Parragh László.
