Erről a Hússzövetség társadalmi elnöke azon a budapesti sajtótájékoztatón beszélt, amelyen az ágazat teljesítményét értékelte. Elmondta: az élősertés ára ugyan csökkent, ám a húsimport növekedett, ami nyomás alatt tartotta a frisshús piacot. Továbbá az ipar átadási árai is 2-10 százalékkal csökkentek azoknál a húsoknál, amelyek esetében adatok állnak rendelkezésre. Ezt az sem ellensúlyozza, hogy az ipar átadási árai 0-2 százalékkal növekedtek azon feldolgozott húskészítményeknél, ahol erre vonatkozóan adatok vannak. A munkabérek 10 százalékot meghaladó mértékben növekedtek, ami jelentős költségnövelő tényező. Más termelési költségek – így például az energia, a csomagolóanyag - szintén növekedtek. Emellett a készítménygyártóknál az élelmiszerkönyv szabályainak változása miatt önköltség-növekedés jelentkezett. Mindennek eredőjeként az valószínűsíthető, hogy a készítménygyártás esetében stagnálást vagy kis mértékű növekedést, addig a húsfeldolgozás és tartósítás ágazatban valószínűleg jövedelemcsökkenést mutat az összesített eredmény-kimutatás 2018-ra. Így nagyon jelentős átadási áremelési kényszer érvényesül az ágazat szereplőin a fennmaradásuk érdekében - hangsúlyozta Éder Tamás. Hozzátéve: ezért e tekintetben megértésre és empátiára lesz szükség a kereskedelmi partnerek és a fogyasztók részéről egyaránt. Megjegyezte: mivel Kínában is felütötte fejét a sertéspestis, ami sok állat kényszervágásával jár, a kínai kereslet megnőtt az ágazati piacon, ami ugyancsak felfelé hajtja az árakat. Ez az élősertéseknél már Magyarországon is jól érzékelhető. Az idei év első három hónapjában az élősertés ára mintegy 30 százalékkal emelkedett belföldön.
Arról is beszélt, hogy az ágazat teljesítménye a múlt évben meghaladta a 820 milliárd forintot. A húsfeldolgozás és tartósítás kibocsátása 292 milliárd forintot, míg a hús és baromfihús- készítmény gyártásé 192 milliárd forintot tett ki. A hús és húskészítmény export gyenge teljesítménye valószínűleg leginkább az afrikai sertéspestis (ASP) miatt bevezetett kereskedelemkorlátozó intézkedéseknek köszönhető. A betegség hazai megjelenését követően Magyarország elveszítette exportpiacainak mintegy a harmadát. A kiesett, főként távol-keleti piacokat az ágazati szereplők pótolni tudták ugyan egyes uniós tagországok piacaival az export mennyiségét tekintve, ám a bevétel – így a nyereség is - elmaradt a korábbi mértéktől. A belpiaci értékesítés múlt évi 9,8 százalékos növekedése, igen kedvező – értékelt a Hússzövetség társadalmi elnöke.
Emlékeztetett: 2018-ban 4,7 millió sertést vágott a magyar húsipar, ugyanannyit, mint 2017-ben. A magyarországi sertések száma sem változott, tavaly decemberben mintegy 2,8 millióra rúgott. A kocák száma pedig mintegy 4 százalékkal, 178 ezerre nőtt. Beszámolt arról is, hogy 2014 óta, az élősertés és a félsertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése után, mintegy egymillióval, azaz 27 százalékkal emelkedett a sertések vágásszáma, miközben a sertések létszáma 4,5 százalékkal csökkent. Így az eredmények egyértelműen az ágazat fehéredését jelzik.
Éder Tamás a húsvéti ünnepekre utalva felhívta a figyelmet: „a hús „bizalmi termék”.Ezért olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegyen mindenki ünnepi asztalra valót, akiben eddig nem csalódott. Kétes eredetű terméket, olyat, aminek a címkéjén a gyártót nem tüntették fel, ne vegyen. Legyen mindenki tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. Azaz az 1000 forintos gyorsérlelt , főtt sonka és a 2-3000 forint feletti árú parasztsonka nem ugyanaz. Vásárláskor a vevők gondosan ellenőrizzék a termék minőség megőrzési idejét. Továbbá mindenki vegyen legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket – kérte a Hússzövetség társadalmi elnöke.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: Magyarországon hagyományosan nincsen Húsvét sonka nélkül. A becslések szerint a húsvéti ünnepeket megelőzően várhatóan mintegy 10 milliárd forintot költenek a magyar emberek sonkára, a korábbi évekhez hasonlóan. Megjegyezte azt is: ilyenkor nemcsak kimondottan a sonka, hanem más – főként füstölt - sertéshúsok iránti is növekszik a kereslet. Bár a rendszerváltáskori 43-44 kilogrammos egy főre eső évi sertéshús-fogyasztás mára már csak 30 kiló körüli, a mai napig a baromfihús mellett a sertéshús a másik fő pillére a magyar húsiparnak – húzta alá.
Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke azt emelte ki, hogy a hivatal idén is elindította szezonális tavaszi, a húsvéti időszak végéig tartó élelmiszer ellenőrzését. Ennek során az ellenőrök fokozott figyelmet fordítanak a húsok és a húskészítmények előállítására és forgalmazására.
Felhívta a figyelmet: a magyar cégek részéről növekvő az érdeklődés a kanadai, a tajvani, a szingapúri és az USA-beli sertéshús és sertéshús-termékek exportlehetőségei iránt. A kivitelhez azonban szükséges, hogy a célként megjelölt harmadik ország illetékes hatósága előzetesen jóváhagyja a létesítményt. Ezért a Nébih minden segítséget megad az érintett vállalatnak. Ezért a sikeres audit érdekében hatósági felkészítő programmal - például ellenőrző tevékenységgel - segíti az exportra jelentkező céget.
Friedrich László, a Szent István Egyetem (SZIE) Élelmiszer-tudományi Kar, Hűtő- és Állatitermék-technológiai Tanszék, egyetemi docens, dékán a sonkák fajtáit ismertette, és részletesen elmondta: a sonkák csoportosítása a Magyar Élelmiszerkönyv szerint lehetnek nyersek (például füstölt: parasztsonka, darabolt comb, lapocka, csülök - crudo); hőkezeltek (füstölt-főtt: darabolt, kötözött comb, lapocka, csülök - cotto) és formában vagy bélben hőkezelt sonkák.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára az Agro Naplónak elmondta: nem mindenben értett egyet a sajtótájékoztatón a Hússzövetség társadalmi elnöke által elmondottakkal. Igaz ugyan – jegyezte meg -, hogy az ágazatban emelkednek az alapanyagárak, mert az iparnak létszükséglete, hogy a költségnövekedést továbbhárítsa a kereskedők felé, de az, hogy a kereskedelem ebből mit éreztet a fogyasztóval, az nem az ágazat hatásköre és kompetenciája. A VHT titkára utalt arra is, hogy a növekedés alapjait nem igazán látja, mert az ár kiszámíthatatlan. Most ugyanis valóban növekedés van ezen a területen, de a múlt évi árhullámzások miatt a termelőknek a gazdasági folyamatok jövedelmet nem termeltek 2018-ban. Az pedig, hogy Kínában is megjelent a sertéspesti, egy szívóhatást gyakorol az európai piacra, aminek várhatóan Magyarországra is lehet pozitív hatása., azaz várhatóan csökken majd az import. Így a hazai termelők egyre nagyobb hányadot tudnak a belföldi piacból itthon lefedni. A termelőnél az árnövekmény nem jelent teljes egészében jövedelemnövekedést, tekintettel arra, hogy neki is növekednek a költségei, például a takarmány , továbbá a munkaerő is többe kerül. Emellett pedig a támogatás csökkenésével is számolniuk kell a gazdálkodóknak. A VHT titkára szerint állategységre számítva 6 forinttal csökkent a támogatás mértéke. A két legnépszerűbb támogatási forma a 9 órán át való fénybiztosítás és az ivóvíz minőségű víz biztosítása. - ez volt a két támogatás, amit a legtöbben igénybe vettek – most ezt törölték el.
Menczel Lászlóné ugyanakkor jelezte: üdvözlik a kormánynak azt az intézkedését, hogy a 2018-as támogatási szintet megnövelték a sertéságazatban. Ez a múlt évben mintegy 20 milliárd forint körüli összegre rúgott összességében. Idén ez a szint várhatóan csökkenni fog. Az előzetes becslések szerint ez a csökkenés jelentős mértékű lehet. Emellett azonban a vágásszám-növekedés jól mutatja, hogy fehéredett az ágazat. Ahhoz, hogy az ágazat fejlődhessen, a hosszú távú jövedelmezőség feltételeit kell megteremteni. Megjegyezte: az a hazai gazdálkodók számára hátrányos, hogy itthon biztosítaniuk kell a PRRS-mentességet, ám azokból az országokból, ahonnan Magyarországra import sertéshús érkezik, nem garantálják a PRRS-mentességet.
