A hivatal közlése szerint tilos a méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szer használata. E területek közé nemcsak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem a méhek által látogatott összes növény, így akár az is, ha a tábla a méhek vonulási útjába esik.

Közölték: a méhekre mérsékelten veszélyes készítményeket csak méhkímélő technológiával lehet kijuttatni. Ezzel a technológiával azonban a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények közül is csak azokat lehet felhasználni, amelyekre a hivatal honlapján elérhető engedélyokirat engedélyt ad. A méhekre nem jelölésköteles készítményekkel a kezeléseket egyéb korlátozás nélkül végezhetik a termelők.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy napjainkban a növényvédő szerek kombinációban történő kijuttatása esetén egyre gyakrabban felmerül az együttes hatás kérdése. Két vagy több készítmény együttes alkalmazásával ugyanis a kifejtett hatás nem biztos, hogy összeadódik. Ismert a szinergizmus (egymást felerősítő hatás) jelensége, ahol az egyik hatóanyag a másik hatását jelentősen, akár sokszorosára emeli. Ilyen szinergista hatást mutatnak például a külön-külön méhekre nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Bár külön-külön ezek méhekre nem veszélyesek, tankkeverékben történő kijuttatásuk esetén azonban be kell tartani a méhkímélő technológiát („esti permetezés”).

A növényvédő szerrel történő kezelés bejelentési kötelezettsége a települési jegyzőhöz már megszűnt, mivel a mögötte levő kockázatos technológiát már kivezették a gyakorlatból. Ezzel párhuzamosan a növényvédő szer kínálat is jelentősen változott: egyrészt a gyártók "belátása", másrészt a rájuk vonatkozó jogszabályok folyamatos szigorítása miatt. Ennek köszönhetően gyakorlatilag már minden növénykultúrában rendelkezésre állnak olyan növényvédő szerek, amelyek kiválthatják a méhekre kifejezetten kockázatos vagy veszélyes készítmények alkalmazását - közölte a Nébih.