Mivel készüljünk a kalászos betegségek ellen? Melyek a rizikófaktorok?

A hozzászólásokért kattintson!

Nádudvari Éva (Arysta LifeScience Magyarország Kft.):  

Az enyhe téli időjárás, a némi hótakaró ellenére, országos viszonylatban rendkívül vegyes képet mutatnak a kalászosok. Vannak jól telelt, erős állományok, de ugyanakkor találkozhatunk a késői vetés vagy őszi csapadékhiány miatt gyengébben fejlett állományokkal is. Nehéz feladat olyan technológiát ajánlani, amely minden területen egyformán, sikeresen alkalmazható. Különösen igaz ez akkor, ha a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vesszük. Az elmúlt évek "nyomott" felvásárlási árai okán alaposan át kell gondolnunk, mi az a költségszint, ami elfogadható még a termelő számára.

Fontos szempont annak meghatározása, hogy hányszor védekezzünk gombabetegségek ellen, és milyen típusú készítményekkel? Szükséges-e a levélbetegségek elleni védelem vagy koncentráljunk kizárólag a kalászvédelemre? Hosszú évek tapasztalatai azt igazolják, nem kérdés, hogy szükséges a levélbetegségek elleni védelem.

Az elmúlt években jelentős kártételt okoztak a legfontosabb levélkárosító gombafajok, 2014-ben országosan jelentkezett a sárgarozsda, 2015-ben a szeptória okozott komoly levélveszteséget, az utóbbi években lisztharmattal és vörösrozsdával is találkozhattunk.

Tehát az igazi kérdés nem az, hogy védekezzünk-e. A fókusz inkább a megfelelő készítmény kiválasztására irányuljon!

Néhány tanács a sikeres szerválasztáshoz:

Ma már olyan széles a szerválaszték a búza gombabetegségek elleni készítményekből, hogy minden problémára több megoldás is választható. Sajnos sok esetben mégsem azok kerülnek kipermetezésre amelyek a leghatékonyabbak, főleg a költséghatékonyság dominál. Mire is gondolunk konkrétan? A levélbetegségek elleni védekezés során sok esetben nem azt a kérdést kell feltennünk, hogy mivel védekezzünk, hanem azt, hogy mikor. Amennyiben tudatosan törekszünk a megelőző jellegű (preventív) védekezésre, akkor jó eséllyel lényegesen alacsonyabb költségszint mellett érhetünk el jobb eredményt. Ilyen esetben a szerválasztásnak arra kell irányulnia, hogy erős preventív, azaz megelőző hatással rendelkező hatóanyagokat válasszunk. A magas költségszintet képviselő , általában két felszívódó típusú hatóanyagot tartalmazó készítmények ilyenkor gyakran feleslegesek, erős kuratív, gyógyító hatásra ilyenkor nincs szükség. Szakmai és gazdaságossági szempont tekintetében akkor hozunk jó döntést, ha a szárba indulást követően, egy erős preventív hatású készítményt juttatunk ki, amely képes a levélfelületre jutó spórák csírázását hosszú időn át gátolni. A későbbiekben, a zászlóslevél megjelenése időszakában pedig egy erős gyógyító hatású készítményt használunk, amely képes blokkolni az esetleges fertőzéseket a lappangási időszak alatt is.

A szárba induláskor végrehajtott kezelés esetében, ideális választás az Arysta Kft. által forgalmazott Emerald Star készítmény, amely tetrakonazolt és klórtalonilt tartalmaz.

Az Emerald Star egyesíti a két hatóanyag kedvező tulajdonságait, erőteljes preventív hatással rendelkezik, gyorsan felszívódik a növény belső szöveteibe, ahol könnyen szállítódik.

Felszívódó hatóanyagának köszönhetően az érzékeny kórokozókkal szemben kuratív és eradikatív módon is hat. Hosszú hatástartam és széles hatásspektrum jellemzi a készítményt.

Az Emerald Star hatásspektruma:

Felhasználási javaslatunk őszi búzában:

Az Emerald Star őszi búzában való felhasználását elsősorban a lisztharmat és a különböző levélbetegségek ellen javasoljuk. A korai időszakban, az egy-két nóduszos állapotban kijuttatva elsősorban a lisztharmat, a zászlóslevél kiterülése és a virágzás kezdete közötti időszakban viszont az őszi búza levélbetegségei – szeptóriás levélfoltosság és rozsdabetegségek – elleni védekezésre használhatjuk eredményesen.

Az Emerald Star hatékonysága az őszi búzát megbetegítő kórokozókkal szemben:

A levélbetegségek jelentőségének növekedésével egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ellenük való védekezésre. Ebben hasznos segítséget jelenthet számunkra az Emerald Star, amely hatásspektruma és kedvező ár-érték aránya révén fontos eleme lehet a korai levélbetegségek elleni védelemnek.

További információ:
www.arystalifescience.hu

Kurtz György (BASF Hungária Kft.) 

Kalászosokban akkor sikeres a gombaölő szeres védekezés, ha a következő kritikus kérdésekre tudunk megfelelő választ adni: milyen kórokozó/kórokozók ellen, mikor védekezzünk, milyen növényvédő szert válasszunk, és hogyan juttassuk ki?

Hazánk búzaterületein leginkább a rozsdák – elsősorban a vörösrozsda, de az utóbbi években a sárgarozsda is jelentőssé vált –, míg árpában főként a foltbetegségek (hálózatos és ramuláriás levélfoltosság) károsítanak. A lisztharmat is gyakorta előfordul, de elvétve okoz csak gazdasági kárt. Gyakori még (búzában) a pirenofórás (más néven fahéjbarna vagy sárga) levélfoltosság előfordulása is, más levélbetegségek és a kalászfuzáriózis viszont ritkábban fertőzik meg az állományt. A kalászosok gombakórokozóinak fertőzéséhez – a lisztharmatgomba kivételével – csapadékra van szükség, így az olyan száraz tavaszokon, mint az idei, a leveleken jelentkező foltosodások nagy valószínűséggel nem gombás eredetűek.

A különböző kórokozóknak eltérő a járványdinamikájuk, más-más időszakokban támadják intenzíven a növényeket, ezért a betegségmentes állomány eléréséhez általában három gombaölőszer-kezelésre van szükség. A termésképződéshez szükséges asszimilátákat leginkább a két (árpában három) felső levél termeli, ezért legfontosabb ezek védelme, a zászlóslevél kiterülése–kalászolás kezdete közötti időpontban, ami egyben a rozsdák elhárításának optimális időpontja is többnyire.

A felső levelek védelmére irányuló szer kiválasztásának a legfontosabb szempontjai: a különböző kórokozók ellen minél hatékonyabb legyen, minél hosszabb ideig védje a növényt, rendelkezzen gyógyító hatással, továbbá juvenilizáló hatása is legyen, amely által képes a termés mennyiségét a kármentésen túl is növelni. A Priaxor® gombaölő szer egyesíti ezeket a kritériumokat. Kiemelkedő hatékonyságú a levélbetegségek ellen, rendkívül hosszú tartamhatással rendelkezik a rozsdafélék visszaszorításában, gyors felszívódásának köszönhetően erős gyógyító hatású és páratlan hozamnövelő hatással bír. Nem érdemes kockáztatni, olcsó és kevésbé hatékony szert használni.

Figyelmet kell fordítani a kijuttatástechnika minőségére is. Ismert tény, hogy a kalászfuzáriózis ellen teljes virágzásban végzett védekezés hatékonysága nagyban függ attól, hogy a kalászt mennyire sikerül a permetlével beborítani. Ugyanakkor ügyelni kell a kalász alatti (felső) levelek megfelelő befedésére is a rozsda és egyéb kései levélbetegségek elleni hatékony védelem elérése céljából.

Kalászos gabonáinkat a korai levélbetegségektől úgy tudjuk a leghatékonyabban megvédeni, ha a keléstől kezdve egészen a szárba szökkenésig folyamatos védelmet biztosítunk számukra. Ezt a célt szolgálja a Systiva®-val végzett vetőmagcsávázás. A növény már csírázáskor, a gyökéren keresztül felveszi a vetőmag felületéről lemosódó gombaölő szert, és így a Systiva® belülről, preventíven véd a levélbetegségek ellen egészen az első szárcsomók megjelenéséig. A bokrosodáskor, szárba szökkenés elején végzett állománypermetezések ezzel szemben csak egy bizonyos időszakra (3-4 hét) nyújtanak védelmet, és a prevenció követelményeinek se mindig felelnek meg.

További információ:
www.agro.basf.hu

Papp Zoltán (Corteva Agriscience™ A DowDuPont Mezőgazdasági Üzletága) 

A kalászosok termesztés-technológiájának és az éghajlati tényezők változása miatt átalakulóban van a kalászos betegségek dominancia viszonyai. A lisztharmat és a szártőbetegségek jelentősen visszaszorultak, míg más betegségek, pl. a szeptóriás levélfoltosság és a sárgarozsda jelentősége megnövekedett. A korábbi vetések (szeptember vége) és az enyhe telek segítenek ezeknek a típikusan nyugat-európai kórokozók magyarországi terjedésében. Mindannyian emlékezünk a sárgarozsda 2014. évi járványára, amelynek során a gomba már márciusban megjelent és aki nem védekezett időben, rendkívül komoly (akár 3-4 t/ha) termésveszteséget is elszenvedett. A mögöttünk hagyott tél sem volt különösen hideg. Ezt bizonyítja, hogy az ország déli részén számos helyen felütötte már a fejét a betegség és már védekezni is kellett ellene.

A pirenofórás levélfoltosság melegigénye jelentősebb, mint a két, már említett, Nyugat-Európából származó kórokozónak, de nedvességet igényel. Így ez a betegség elsősorban meleg, de csapadékos tavaszon jelent gondot, főleg a nem szántott és monokultúrás területeken.

A vörösrozsda egy olyan kórokozó, amely szinte „független” a technológia változástól és az enyhébb telektől. Képes nem monokultúrás területen megjelenni, pl. hüvelyes növény után, enyhe vagy kemény tél után is. Ezek a tényezők kevésbé befolyásolják, inkább a fajtaérzékenység és a tavaszi időjárás, főleg a mediterrán frontok játszanak szerepet megjelenésében és kártételében. A betegség elleni védekezésben nagy szerepet játszik, az ellenálló fajta, illetve a harmonikus tápanyag-utánpótlás.

A fuzáriumos kalászbetegségnek két nagyon fontos rizikófaktora van. A kukorica elővetemény esetén kórokozó képes a szármaradványokon áttelelni (különösen ha nincs leszántva) és innen kiindulva megfertőzni akár a szárat vagy később a kalászokat és a szemeket is. A virágzás időszakában uralkodó csapadékos, párás időjárásban a fuzárium könnyen megtelepszik a virágzaton, ahonnan megfertőzi a szemeket, így jelentős termésveszteség (akár 1-2 t/ha) és minőségi károk (csirázási és toxintartalom) keletkeznek. Sajnos manapság ellenálló fajtákról nincs tudomásunk, de bizonyos fajtatulajdonságok (pl. toklász nélküliség) csökkentheti a fertőzöttség mértékét.

Mindezen kórokozók ellen kiváló védelmet nyújt a Wirtuoz 52 EC. A készítményben lévő három hatóanyag (tebukonazol, prokloráz, proquinazid) szinergista hatásával biztosítja a széles hatásspektrumot, a hosszú tartamhatást, így a biztonságot. Mindhárom hatóanyagának jó hatása van a fuzárium ellen, ezzel egyedülálló a piacon. A proquinazid gázhatása révén könnyebben eljut a nehezebben megvédhető kalászkák közötti résekbe, így biztosítva a nagyobb hatékonyságot. A levélbetegségek (sárga- és vörösrozsda, szeptóriás- és pirenofórás levélfoltosság, lisztharmat) ellen 0,75-1,0 l/ha dózisban szárbaindulás időszakában (1-2 nódusztól zászlóslevél kiterüléséig) kijuttatva hatékony védelmet adva akár 2-3 t/ha termést is megvédhet. Kalászhányás végén-virágzás elején használva a fuzáriumos kalászfertőzés, szeptóriás pelyvabarnulás és a később fertőző levélbetegségek (vörösrozsda) ellen 1,0-1,25 l/ha dózisban akadályozhatjuk meg a jelentős termés- (akár 1-2 t/ha) és minőségi veszteséget.

Nagyon fontos a jó kijuttatás-technológia. Ide tartozik pl. a alkamazott lémennyiség, fúvókák (pl. kettős réses), pontos gépbeállítás, stb. Fontos az időzítés, fuzárium ellen már néhány napos csúszás csökkenti a védekezés hatékonyságát.

Röviden összefoglalva a következő tényezők számítanak rizikófaktornak a betegség szempontjából:

• Kalászos vagy kukorica illetve hüvelyes elővetemény
• Forgatás nélküli talajművelés
• Egyoldalú nitrogén-utánpótlás
• Korábbi vetés
• Enyhe ősz és tél
• Csapadékos tavasz, nyárelő
• Fajtaérzékenység
• Érzékenységet segítő fajtatulajdonságok
• Rossz kijuttatás-technológia
• Helytelen időzítés
• Kevésbé hatékony készítmények használata

Igyekzzünk ezeket elkerülni (amelyik a gazdán múlik), ebben szeretnék segítséget nyújtani.

További információ:
www.corteva.hu