A tájékoztatás szerint a pénzügyminiszter kiemelte: a tanács által kidolgozott "Program a Versenyképesebb Magyarországért" megfelelően azonosította azokat a területeket, ahol tovább kell lépnünk, így többek között a vállalati környezet javítását, a K+F-rendszer fejlesztését és a munkavállalók képzettségének növelését.

A tanács csütörtöki ülésén a vállalkozások digitális fejlesztését, illetve a felnőttképzés kiterjesztését érintő javaslatokat vitatták meg.

A PM közleménye szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában rámutatott: a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazása áttörést hozhat Magyarország felzárkózásában, a 2020-as évek elejére az Európai Unió 10 legfejlettebb digitális tagállama között lehetünk. A kamara és a kormány eddigi együttműködését értékelve az MKIK elnöke kiemelte a Modern Vállalkozások Programját, amelynek keretében egyre több pályázó nyerte el a digitálisan felkészült vállalkozás-minősítést.

Parragh László előadásában további, tizenöt pontból álló intézkedésre tett javaslatot, így például az ágazati digitális stratégiák, fejlesztési programok elfogadására és megvalósítására, a vállalati digitális programok feltételeinek javítására, finanszírozási kereteik megemelésére. Az elnök szerint elengedhetetlen az is, hogy a vállalati digitalizációs ismeretek minél előbb a szakképzés részévé váljanak - írják a közleményben.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára javaslatot tett a tanács számára a felnőttképzés keresletvezérelt módon történő innovatív átalakítására, amelynek célja, hogy a képzések nagyobb mértékben reflektáljanak a vállatok valós képzési igényeire. Az államtitkár szerint a digitális szakemberek számának növelésével érhető el a magasabb hozzáadott érték előállítása, illetve nőhet a beruházások száma és a kis- és középvállalkozások termelékenysége.

György László konkrét intézkedési javaslatai között szerepel többek között a digitális képzési helyek egyszerűsített akkreditációja, a digitális képzési díj támogatásának bevezetése, a képzésben résztvevők kieső keresetének kompenzálása, nyelvtudás megszerzésének célzott támogatása és a regionális egyenlőtlenségek megszüntetése - tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.