A 2019. április 15-i eseményre közel százan voltak kíváncsiak. A szervezők célként tűzték ki a gazdálkodók tájékoztatását a PRRS Nemzeti Mentesítési Tervről, a mentesítés állatlétszám-alapú támogatásokra kiható hatásairól és az ezzel kapcsolatos piacra jutást támogató lehetőségekről.

Dr. Hercsel György, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és földhivatali főosztályának vezetője, megyei főállatorvos ismertette a PRRS Nemzeti Mentesítési Terv végrehajtását. Kiemelte, hogy az antibiotikum-felhasználás csökkentése, illetve megszüntetése a sertéstartásban PRRS-mentes állomány nélkül nem valósulhat meg, emellett egy sikeres programmal felkészülhet az ágazat az afrikai sertéspestis elleni védekezésre.

A felmerült önkéntesség vagy határidő kitolás kérdéseire egyértelmű választ adott: következménye az lenne, hogy a sertéságazat elveszíthetné az elmúlt négy év eredményeit (tenyészállományok 75%-a, a járások 80%-a mentes). A program tehát – amelyen egyébként a hazai sertéstelepek kétharmada már sikerrel átment – marad, ahogy a megyében esedékes 2019. június 30-i határidő is.

Az állattartók sikeres megfelelése érdekében a hatósági ellenőrzéseket minden esetben egy úgynevezett „támogató ellenőrzés” is meg fogja előzni, illetve a mentesítési bizottság mellett a mentesítési folyamatok auditálását, támogató ellenőrzését végző rendszer felállítása is tervbe van véve, amely kötelező jellegű javaslatokat is megfogalmazhat a mentesítés sikerének érdekében.

Légrády Gábor, a megyei kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályának vezetője kiemelte, hogy vis maior-igazolást kaphat majd az az állattenyésztő, akinek hitelképességét, likviditását, beruházással kapcsolatos előzetes terveit akadályozza a hatósági intézkedés. Ugyanez igaz, ha állami támogatáshoz kapcsolódó tartási kötelezettsége van az állattartónak és ennek a hatósági intézkedés miatt nem tud megfelelni.

A felszólaló sertéstenyésztők mindegyike kiemelte, hogy az állami kártalanítás ellenére az állománycsere nagy anyagi terheket ró rájuk, és a jelenlegi piaci viszonyok mellett meg kell fontolni, hiszen két éven belül hasonló egyedszámú tenyészállománnyal kell majd rendelkezni.

A rendezvényt Németh Gergely, a NAK megyei elnökének felszólalása zárta. Kiemelte, hogy a mentesítési programtól, illetve a mentes-státusz elérésétől várható, hogy csökken az antibiotikum-felhasználás és könnyebben értékesíthetővé válik a magyar sertés a külföldi piacon. Ugyanakkor az is elvárható lenne, hogy hazánkba már csak szintén mentes állományból lehessen majd élőállatokat, szaporítóanyagokat szállítani, illetve a magyar sertés és az abból készült termékek minőségi megkülönböztetése lehetségessé váljon.