A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közel egy éve adta közre stratégiai programcsomagját, amelyben az agrárium fejlődést akadályozó tényezőket térképezte fel és azonosította, illetve megoldási javaslatokat is kínált. Mindezt a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság hosszú távú fejlődése érdekében. Az eltelt esztendő pillanatnyi számvetésre is lehetőséget kínált, így a XXIII. Pápai Agrárexpón megtartott hagyományos Nyugat-magyarországi Agrárfórum keretében Győrffy Balázs, a NAK elnöke bemutatta a majd' tizenkét hónap alatt elért eredményeket a kamara beszámolója szerint.
Sikeres innovációs verseny
A „Modernizáció” című pontban megvalósult a „Gazdálkodj okosan! – NAK Agrotech Hackathon” innovációs ötletverseny, amit a kamara a Design Terminállal szervezett. Mint a kamara vezetője elmondta, ez a verseny az első lépése volt egy olyan hosszabb távú agrár-innovációs programnak, amely segíti a területen érvényesülni kívánó startupok gyors fejlődését és piacra jutását, és azt, hogy az általuk kidolgozott megoldások beépüljenek a hazai agrárszektor működésébe. Kamarai közreműködéssel folyamatban van a hazai szereplők támogatása a nemzetközi források lehívására, a termék-előállítók és a kutatók közös innovatív projektjeinek ösztönzése és a tudásátadási rendszerek fejlesztése, a Digitális Agrár Stratégia megvalósítása, a hazai biomassza-alapú gazdaság stratégiájának megalkotása, és az együttműködések kialakítása a közép-kelet-európai régió országaival a régiós biomassza potenciál kiaknázására. Továbbá elindultak a kezdeményezések az agrárképzés színvonalának növelésére, a szemléletváltás elősegítésére, a hálózatosodás támogatására és az agrárszakmában rejlő lehetőségek népszerűsítése.
Új formák, új adózási rendszer
A következő pontban, a termőföldekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a NAK által tervezettek szerint a földforgalmi törvényt módosított a parlament, és ezzel együtt a földbizottságok szerepe is megerősödött. Hozzátette, az új jogszabály megakadályozza a visszaéléseket, és ezáltal igazságosabbá teszi a földforgalmi szabályozást.
A működési formák átláthatóvá tételét is javasolta a NAK, és mint Győrffy Balázs megemlítette, az átalakítás érdekében a kamara a Pénzügyminisztériummal és az Agrárminisztériummal időről-időre tárgyalásokat folytat. Ehhez szorosan kapcsolódik az agráradózási rendszer megreformálása is. Ahogy fogalmazott, jelenleg folynak a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal, és a cél, hogy olyan konstrukció jöjjön létre, mely nem eredményez a jelenleginél nagyobb terhet a gazdálkodók számára. Az előadását követő panelbeszélgetésen elárulta, hogy a tervek szerint világosan elkülönülne egymástól az őstermelői, a kistermelői és a – jogi személyűvé váló – családi mezőgazdasági vállalkozási (csmv) tevékenység és azok adózása. Az őstermelők számára tilos lenne áruikat felvásárlóknak, kereskedőknek továbbértékesíteni, illetve 600 ezer forintos éves árbevételig élveznének adómentességet, utóbbi határ a kistermelőknél 12 millió forintos éves árbevétel lenne. A csmv-t folytatók adózása a jelenleg ismert kisvállalati adó (KIVA) mintájára, egyfajta „mezőgazdasági KIVA” rendszerré változna. A megbeszéléseket úgy jellemezte, hogy „jó úton vagyunk”.
Szintén folyamatban van az áfa további csökkentése: a kamara kezdeményezte a PM-nél a hazai termesztésben legnagyobb mennyiségben előállított zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra történő mérséklését.
Integráció-előkészület
Ami pedig a „Támogatáspolitika” című pontot illeti: napirenden van a közvetlen területalapú támogatásokhoz kapcsolódó átlátható szabályrendszer kialakítása, és támogatási programok kidolgozása nagyobb méretű gazdaságok számára is. A „Termés- és jövedelembiztonság” pontban a vízjogi engedélyek érvényessége 2019. január 1-től 20 évre módosult, míg tavaly a NAK elindította a teljes országot lefedő jégkármérséklő-rendszert, amely már az első teljes működési évében komoly eredményeket hozott. E témában folyamatban van az öntözés fejlesztésére irányuló támogatások, a kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztése.
A termelői együttműködésekről megjegyezte, hogy olyan jogszabályi környezetet kell kialakítani, amely a közösségi formák jelenlegi hátrányait kompenzálva támogatni és ösztönözni tudja az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját. Mint a NAK-elnöke elmondta, az agrártárcával együttműködve folyamatosan zajlik a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztésére irányuló munka. Ezen kívül a teljes élelmiszerlánc fejlesztése érdekében az elmúlt közel egy évben a NAK összegyűjtötte a külföldi „jó gyakorlatokat” és tájékoztatta a vállalkozások erről, illetve az innovatív lehetőségekről, valamint üzemlátogatásokat, külföldi tanulmányutakat szervezett. Elmondta, hogy előkészítik az innovációhoz szükséges kutatási háttérrel korlátozottan rendelkező hazai kis és közepes vállalkozások támogatását, az élelmiszeripari és technológiai szakemberek képzését, a piacra jutási lehetőségek feltárását és tájékoztató fórumok, valamint rendezvények szervezését. Elindultak a kezdeményezések a fogyasztói tudatosság fokozásának ösztönzésére is, aminek része egy ernyővédjegy-rendszer kidolgozása és létrehozása is.
– Fontos, hogy az állam tudja támogatni a piaci szereplőket tevékenységeikben. Jelenleg ezen a területen elmaradásunk van, így itt is szükség van a fejlesztésre. Ennek során a legfontosabb szempont nem feltétlenül a közigazgatásban dolgozók számának nagysága, hanem a folyamatok gyorsítása, egyszerűsítése, a költségek csökkentése, a fejlesztést támogató szabályozórendszer biztosítása – jegyezte meg Győrffy Balázs az intézményrendszer átalakításáról.
