Az intézet elemzése szerint a legnagyobb mértékben, 20,2 százalékkal a rovarölő szerek forgalmazott mennyisége csökkent, ezt követték az egyéb szerek (-14,6 százalék), a gyomirtók (-7,2 százalék) és a gombaölők (-6,8 százalék).

A növényvédőszerek felhasználását éves szinten elsősorban az adott vegetációs időszak időjárása, illetve az évek óta tapasztalt fertőzések, kártevők megjelenésének időszaka, azok várható kártétele határozza meg. Az AKI szerint a gazdák egyre inkább arra törekszenek - és a forgalmazók adatai is ezt tükrözik -, hogy egyszerre többféle, hatásmechanizmusában is eltérő szert juttassanak ki, mert ezzel nagymértékben csökkenthetők a termelés költségei.

Magyarországon tavaly 1100 féle engedélyezett növényvédőszer volt forgalomban, ezek 36 százaléka gyomirtó, 29 százaléka gombaölő, 12 százaléka rovarölő, 19 százaléka pedig az egyéb szer kategóriába (különböző állományjavító, bio, növekedést szabályozó, rágcsálóirtó, atka- és csigaölő, csírázásgátló, fasebkezelő és egyéb segédanyagok) tartozott.

Az AKI elemzése szerint a gyomirtó szerek átlagára 2 százalékkal csökkent, a gombaölőké nem változott, a rovarölőké 7, míg az egyéb szereké 23 százalékkal emelkedett 2018-ban.

Az értékesített volumen alapján a tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom 83 százalékát adta. Megjegyzik, hogy az első öt cég sorrendje 2015 óta nem változott az értékesített mennyiség alapján.

Az elemzés kitér arra, hogy 2018-ban a növényvédőszer-import volumene 6,3 százalékkal nőtt, míg az exporté 2,3 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Megjegyzik, hogy az elmúlt nyolc év forgalmi adatai alapján Magyarország elsősorban importorientált a növényvédő szerek terén, csak 2017-ben haladta meg az export volumene az importot 0,6 százalékkal.