A különféle agrárbiztosítások megléte összefügg a gazdálkodó gépesítettségével, minél korszerűbb és több eszközzel dolgozik a termelő, annál nagyobb arányban köt a terményeire, eszközeire biztosítást. A legnagyobb arányban azokat a vagyonbiztosításokat veszik igénybe a gazdák, amelyek az újonnan beszerzett gépekre vonatkoznak. Ezek főként precíziós, nagy értékű gépek, többségükben hitelből vásárolják, így szinte mindegyikükre kötnek biztosítást – válaszolta a Magyar Hírlap megkeresésére Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szakértője.

Hozzátette, általánosságban jellemző, hogy a magasabb technológiával rendelkező gazdálkodók nagyobb arányban kötnek biztosításokat. Az alacsonyabb műszaki-technikai színvonallal rendelkező gazdálkodók gyakran csak kgfb-re, cascóra, és jobb esetben egy-két növényfajta biztosítására költenek. A felelősségbiztosítás ebben a körben szinte ismeretlen – mutatott rá a szakértő. Az „A” típusba tartozó biztosítások szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve idéntől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra vonatkoznak.

A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák tartoznak, a többi pedig a C típusba sorolható, Póczik András szerint ez utóbbi csoportba tartozó szerződések a legelterjedtebbek. A felsorolt módozatok mindegyike ugyanazt a kilenc kockázatot – őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás – tartalmazza.

A károk bekövetkezte vizuálisan egyértelműen megállapítható (tűz-, vagy jégkár tipikusan ilyen), más károknál pedig a meteorológiai állomások mért adatai alapján állapítják meg annak bekövetkeztét. Vagyonbiztosítási károk kapcsán a betöréses lopáskárok rendőrségi, míg egyes tűzkárok tűzvédelmi hatósági szakvéleménnyel bizonyíthatók – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Mivel az agrárbiztosítások nem kellően elterjedtek, a tárca, a biztosításpiaci szereplők – biztosítók és alkuszok – rendszeresen adnak tájékoztatást, valamint az információ hatékony eljuttatásában jelentős szerepe van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózatának is. Az egyes biztosítók eltérő termékei – fedezet, kárrendezési sajátosságok miatt – nehezen hasonlíthatók össze.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is a négy legnagyobb biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.