Minden idők legnagyobb búzatermésére, 777 millió tonnára számít idén a világ. Az Európai Unió országai összesen csaknem 154 millió tonnát irányoztak elő, Magyarországon a várakozások szerint 4,8 millió tonna búza teremhet 2019-ben. Az előzetes adatokat – ahogy a korábbi években, úgy idén is – Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója ismertette a XXVI. Búzatanácskozáson.

A hazai, 950-960 ezer hektárnyi vetésterületen az utóbbi 6 évben emelkedtek a termésátlagok, elértük az 5,2-5,3 millió tonnás mennyiségeket. Idén a tőszám csökkenése és az időjárás miatt 4,7-4,8 millió tonnára számítunk. A piaci- és terméskilátások ismeretében pedig azt látjuk, hogy 48 ezer forint körül várható az induló felvásárlási ár – tájékoztatta a gazdákat Lakatos Zoltán.

Hazánk természeti adottságai alapján egyértelműen versenyképes lehetne búzatermesztésben, mégsem érjük el az európai 28-ak termésátlagát. A felzárkózáshoz Lakatos Zoltán szerint gazdaságos üzem- és táblaméretekre, tudatos termelési célra, megfelelő fajtaválaszték-használatra, a szakemberképzés erősítésére, öntözésre, együttműködő gazdasági és társadalmi környezetre, valamint a komparatív előnyök jobb kihasználására volna szükség.

A sikeres és jövedelmező búzatermesztésben központi és interaktív szerepet játszik a tápanyagellátás is, éppen emiatt választotta ezt központi témának a DE MÉK Növénytudományi Intézete az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdasággal, a DAB Agrártudományi Szakbizottságával, valamint a Hajdú Gabona Zrt.-vel közösen szervezett idei búzatanácskozásra.

– A mi éghajlati viszonyaink között tápanyag nélkül nem érhetünk el optimális termesztési mutatókat. A megfelelő időpontban történő trágyázás a jó minőség és mennyiség mellett stabilitást is eredményez, a termelés hatékony és jövedelmező lesz – ismertette Pepó Péter professzor, a Növénytudományi Intézet vezetője az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén végzett tartamkísérletek eredményeivel alátámasztva.

Az őszi búza partnercégekkel közösen végzett növényvédelmi technológiai kísérleteiről, valamint a fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési, illetve egyéb kísérletekről az esős idő miatt ezúttal nem Látóképen, hanem előadás keretében tájékozódhatott a több mint 200 környékbeli gazdálkodó.

A tanácskozás részeként tápanyagellátási rendszereket is megismerhettek az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet (Martonvásár) tudományos főmunkatársa, Árendás Tamás jóvoltából, Petróczi István, a szegedi 5 Halom Kft. ügyvezetője pedig a trágyázás integrált növényvédelemben játszott szerepéről tartott előadást.