Ellentmondó állítások jelentek meg a lengyel almatermelés súlyos karairól. Az Eurofruit szerint az Idared fajta a legérintettebb, aminek várható mennyisége csak a normál mennyiség 20%-át érheti el, míg a Jonagold, Jonagored és Jonaprice fajtákból együttesen a normál mennyiségek 30%-a várható. A teljes lengyel terméskiesés valahol 20% és 40% között lehet.

Miroslaw Maliszewski, a lengyel gyümölcstermesztők szövetségének elnöke különösen pesszimista volt.
– Egészen a közelmúltig úgy gondoltuk, hogy az éjszakai fagyok hatása kisebb lesz, de most látjuk, hogy a fák tömegesen dobják el a gyümölcsüket. A betakarítás nemcsak lényegesen kisebb lesz, mint egy évvel ezelőtt, hanem kisebb a többéves átlagnál, és valószínűleg kisebb, mint a 2017-es szezon betakarítása – mondta.

Egy 2017-es évinél kisebb termés szörnyű lenne számukra. Lengyelországban május elején fagyok voltak, de akkor ezt nem tekintették különösen károsnak az almákra. Azonban május 29-én elszórtan ismét fagyok voltak, jóval a szokásos fagykockázati időszakon túl.

Meg kell vizsgálni azonban, hogy a pesszimista jelentések olyan gazdáktól és piaci szereplőktől származnak-e, akik szívesen látnák, hogy a friss alma ára felemelkedjen az alacsony szintről, vagy csak elszigetelt területekre korlátozódnak a károk, vagy valóban súlyos károkat történtek az almatermésben?

Egyes jelzések szerint a Grojec-terület mintegy 30%-os veszteséget szenvedett el, míg a Samborzec-terület jó állapotban van. Azokat a véleményeket, amely szerint a betakarítás valamivel kisebb lesz, mint a tavalyi, nem érdemes vészjelzésként észlelni: ugyanis a tavalyi betakarítás több, mint 5 millió tonna volt, így egy idei kisebb almatermés átlagos hozamot jelentene.

A Világ Alma & Körte Szövetség (WAPA) adatai szerint Lengyelország betárolt frissalma-készlete április elején mintegy 665 000 tonna volt. Május végén ez valószínűleg 500 000 tonna körül lehetett. Ha a szezon termésének nagy része tényleg megsemmisült, lehetséges, hogy a termelők a léfeldolgozáshoz összekeverik az új szezon almáját a tavalyival.

Érdekes, hogy mások szerint a lengyel almatermés súlyos károsodására vonatkozó állítások megalapozatlanok. Még a lengyel állami statisztikai szolgálat (GUS) sem említett károkat az ország kertészeti kultúráinak közelmúltbeli felmérésében.

Óvatosan kell tehát értékelni a múlt heti jelentéseket a gyümölcsösök károsodásáról és a kisebb termés valószínűségéről. Már csak azért is, mert a múltbeli hasonló jelentések több esetben bizonyultak hibásnak, és nagyrészt a mezőgazdasági termelők vagy a kereskedelmi szervezetek vágyaira támaszkodtak, és nem a valóságra. Úgy tűnhet, hogy ismét ez a helyzet, mivel más források cáfolják azokat a lengyel állításokat, hogy egyes régiókban a termés akár 80%-át érintették a tavaszi fagyok.

A GUS közelmúltbeli jelentése szerint „tavasszal a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, a kajszibarack-, az őszibarack-, a ribizli- és a málna-ültetvényekben fagykár keletkezett”. Az almaültetvényeket egyáltalán nem említik, bár a jelentés egy korábbi részében gyengébb almavirágzásról beszélnek.
Az ellentmondásos információk tisztázása érdekében a kérdés témaként szerepel a V4 agrárkamaráinak soron következő ülésének napirendjében is, amit június közepén tartanak Pozsonyban.