Ezen előírások megfogalmazásakor az elsődleges szempont mind jogalkotói, mind támogatáspolitikai oldalról az volt, hogy a gyepek megőrizzék természetes és hosszútávon fenntartható megújulási képességüket – ezzel nemcsak gazdasági, de egyéb célokat is (társadalmi, környezeti) szolgálva. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy az egyes korlátozásokat, milyen szakmai megfontolások hívták életre.
Területi korlátozások: esetén a gyepterület adott részeit kaszálatlanul szükséges hagyni. Ennek több szempontból is jelentősége van, mindamellett hogy az így megőrződött növényzet egyfajta „magbankként” elősegíti a gyep természetes megújulását, ugyanakkor ökológiai folyosóként is funkcionálnak a többi élőlény számára, ezáltal biztosítva a különböző élőhelyek közötti átjárhatóságot. Ez a szerepük a beporzó fajok megőrzése kapcsán egyre inkább felértékelődik, érdemes a kaszálatlanul hagyott területeket úgy meghatározni, hogy minél hosszabb ideig legyen rajta elérhető virágzó növényzet.
Időbeli korlátozások: esetén a kaszálást/legeltetést adott időszakban nem vagy csak engedéllyel lehet végezni. AKG-ból ismerős lehet, hogy június 15.-e előtt nem kezdhető meg a kaszálás, ami elsősorban a földön fészkelő madarak védelmére irányul – erre az időpontra már nagyjából túl vannak a költési ciklusuk kritikus részén. Legeltetés kapcsán kiemelendő a téli legeltetés engedélyhez kötése, amelynek fő oka a gyepek túlhasználatának elkerülése (pl. taposási kár a nedvesebb talajon).
Egyéb korlátozások: közül megemlítendő a legeltethető fajok, megfelelő legelőnyomás és a kaszálás módjának meghatározása. A meghatározott legeltethető fajok, illetve a megfelelő legelőnyomás különösen fontos, hiszen a változatos gyepes élőhelyeink kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a több évszázados külterjes, pásztoroló állattartás. A különböző fajoknak más a legelési képe, más a legelőnyomása – egy jól beállított legeltetési rendszerrel például a gyepek özönnövény-mentesen tartása (Kölcsönös Megfeleltetés követelmény) is sikeresen elérhető. A kaszálás módjához kapcsolódó előírások úgyszintén az élővilág megőrzését hivatottak elősegíteni: a vadriasztólánc alkalmazása lehetőséget teremet a növényzetben megbújó állatoknak a menekülésre a kiszorító kaszálás pedig biztosítja, hogy nem alakulnak ki zárvány területek csapdába ejtve ezáltal az állatokat. Úgyszintén érdemes megemlíteni, hogy a helyesen megválasztott sebességnek (5 km/h) és a vágásszélességnek (3 m) is jelentős szerepe van a természetkímélő kaszálás során.
Gyakran előforduló hiba, ezért szeretnénk felhívni rá a figyelmet, hogy az AKG és/vagy Natura 2000 gyep kompenzációs támogatást igényelők fokozottan figyeljenek a kaszálás bejelentők megküldésére – kaszálás megkezdése előtt 5 munkanappal írásban szükséges értesíteni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot.
Forrás: nak.hu
