Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos osztályelnöke elmondta, hogy tavaly a rendkívül meleg időjárás miatt több mint egy héttel korábban kezdődött az aratás, idén ez nem valószínű, így maradhat a megszokott június végi indulás. A korábbi kezdésre akkor van esély, ha az elkövetkezendő két hétben a forróság miatt kényszerérés jelentkezik a növényeknél. Kiemelte, hogy a csapadékhiány kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre. A késő tavaszi csapadékos időjárás miatt a növényvédelmi munkák is késtek, sok helyen későn tudták csak elvégezni a gyomirtást. A május elejei csapadék jót tett, de annak eloszlása és mennyisége régiónként eltért.

Ami a nyugati országrészt illeti: ahogy Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke közölte, mind az őszi káposztarepce, mind az őszi gabonák esetében a májusi csapadékok hatására ígéretes termés mutatkozott a térségben, egy rendkívüli meleg azonban ezzel ellentétesen hathat. Vas megyében az őszi búzából a tervezettel megegyezően, hektáronként mintegy 6 tonnás termésre számítanak.

A keleti, hajdúsági térség helyzetéről Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke azt mondta, hogy ott őszi búzából közepes, átlagos várható, hektáronként legfeljebb 6-6,5 tonna körüli termésre számít. Mint mondta, a száraz időjárás az őszi árpát is megviselte, míg a kalászosok közül a legkritikusabb állapotba a rozstáblák kerültek, abból gyenge-közepes termésátlag várható, addig a zabtermés átlagos-jó lehet. Az őszi káposztarepce állománya a megyében 791 hektáron – főleg Hajdúböszörményben és a bihari térségben – a gyenge kelés és fagykár miatt kipusztult, vagy kitárcsázták a gazdák. A táblák közepes, hektáronként 3-3,5 tonnát kitevő termést jeleznek előre.

A NAK falugazdászainak felmérése alapján a búza termőterülete 950 ezer hektár, a repcéé 300 ezer hektár, az őszi árpáé 200 ezer hektár.