A pályázati felhívás kedden jelent meg. Nagy István kiemelte: a Zártkerti Revitalizációs Program segítségével az egész magyar vidéket erősebbé és magabiztosabbá lehet tenni. Nem elhanyagolható tény, hogy az elhanyagolt kertek ismételt termővé tételével növelhető a minőségi, friss zöldség és gyümölcs mennyisége. Emellett pedig ha a kert megművelt, az rendezettséget sugároz, élhető környezetet teremt. Továbbá a kert segít megtartani a vidéki közösségeket, munkahelyeket hoz létre és hozzájárul egy egészségesebb, erősebb, jobb egyensúllyal bíró ország megteremtéséhez.
Felidézte: a Zártkerti Revitalizációs Program 2015-ben indult, akkor még a Tanyafejlesztési Program részeként, majd 2017-ben önállóvá vált. A kétmilliárd forintos keretösszegű program célja, hogy a falvakban és a kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, lehetőleg őshonos gyümölcsfajták telepítésével, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön.
„Úgy gondolom, hogy az önkormányzatok koordinálásában a településeken élő lakosság egy része még bevonható a zártkerti gazdaságok művelésébe, ez pedig megoldást jelenthet a tömegtermeléssel szemben. Ilyen módon a helyi termékek felértékelődhetnek, az öngondoskodás és a lakosság életfeltételei javulhatnak, illetve a helyi kulturális élet is fellendülhet” – mutatott rá az agrártárca vezetője.
Közölte: az idei pályázat esetében is települési önkormányzatok, illetve ezek konzorciumai pályázhatnak. Tehetik ezt akkor, ha vállalják a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztését, nem utolsó sorban pedig a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradását. A pályázat keretében támogathatók a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak, valamint az ezek csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztések, karbantartások elvégzése. Továbbá a vízvételi hely kialakítása, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítése. Emellett támogatható célkitűzés a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések kivitelezése, valamint a vadkerítés, a vadgazdálkodási és vadvédelmi elemek építése. A terület rendezése, a gyümölcsfa- és/vagy a szőlőtelepítés is a támogatási célok között szerepel.
A mostani pályázat során projektenként legfeljebb 10 millió forint támogatás nyerhető el, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések keretében pedig ez az összeg legfeljebb 20 millió forint lehet. A támogatás vissza nem térítendő támogatás, száz százalékos támogatási intenzitással, amely utófinanszírozott formában valósul meg egy 75 százalékos előlegigénylés lehetőségével – mondta az agrártárca vezetője.
A pályázati felhívás már július 2-án megjelent. A pályázatok benyújtására ez év július 16-31. között van lehetőség, elektronikus formában a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. A véglegesítésre pedig augusztus 1-8. között kerülhet sor – közölte Nagy István. Hozzáfűzte: a program jövőjével kapcsolatban az mindenképpen elmondható, hogy az évek során beérkezett kérelmek számadati biztatóak. A statisztikák azt mutatják, hogy a Zártkerti Revitalizációs Programra és a Tanyafejlesztési Programra is nagy igény mutatkozik.
Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár mindezt azzal egészítette ki, hogy a Tanya- illetve a Zártkerti Revitalizációs Program forrásösszege mintegy 2 milliárd forint. Hozzáfűzte: a 75 százalékos előleggel járó pénzhez az önkormányzatokat szeretnék hozzájuttatni még ez év végéig, a fennmaradó hányadra pedig 2020-ban számíthatnak a pályázaton nyertes önkormányzatok. Az önkormányzatok a fejlesztéseket ugyanis 2020. április végéig valósíthatják meg – jegyezte meg az államtitkár. Az Agro Napló kérdésére hozzátette: az elmúlt években – 2015-tól – a Zártkerti Revitalizációs Programra összesen mintegy 2,7 milliárd forint forrást fordítottak.
Kis Miklós kitért rá: július elején felkerültek a Tanyafejlesztési Program eredményei a Herman Ottó Intézet honlapjára. Kiemelte: eddig a formai értékelésen elfogadott és megfelelt kérelmek 96 százalékát támogatni lehetett.
Közölte: Az idei Tanyafejlesztési Program keretében összesen 975 darab pályázat érkezett be a Herman Ottó Intézethez, amelyből mindösszesen 764 darab pályázat támogatására nyílt lehetőség ebben az évben. A Tanyák, valamint a tanyás térség megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekre 72 darab pályázat támogatására nyílt lehetőség 252 millió forint összegben. A Tanyagazdaságok fejlesztésére és indítására kiírt célterületen 400 pályázót támogattak 1,1 milliárd forint összegben. A Tanyák lakóépületének felújítása, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre kiírt pályázat esetén 292 pályázó támogatására nyílt lehetőség mintegy 1 milliárd forint összegben.
Az elmúlt 8 évben pedig mintegy 2000 pályázó részére mintegy 11,5 milliárd forintot fordított a kormány a tanyás térségek fejlesztésére nemzeti forrásból. Ezek a számok önmagukért beszélnek – mondta az államtitkár, és reményét fejezte ki, hogy a következő években is az elmúlt évekhez hasonlóan sikeres lesz mind a Tanyafejlesztési, mind pedig a Zártkerti Revitalizációs Program.
Az agrártárca által az újságírók számára kiadott információs anyagban szerepel még, hogy a múlt évben a Zártkerti Revitalizációs Program célterületeire a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-hez a pályázati felhívásban megadott határidőig 688 támogatási kérelem érkezett, melyben az önkormányzatok mindösszesen mintegy 6,635 milliárd forint támogatási összeget jelöltek meg.
Az érvényes pályázatok átlagosan 9,6 millió forint támogatásban részesültek. A rendelkezésre álló forráskeret alapján 198 nyertes önkormányzat tudta megvalósítani a fejlesztéseit. A korábbi évekhez képest így 2018-ban közel hatszor több település elképzeléseit és munkáját tudta az szaktárca segíteni – közölte az AM.
