A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a 2019 és 2028 közötti időszakra vonatkozó, Rómában hétfőn ismertetett jelentésében rámutatott, hogy a mezőgazdasági termékek iránti globális kereslet 15 százalékkal nő a következő évtized során.
Emelkednek a terméshozamok és nő a termelés intenzitása a technológiai innovációknak köszönhetően, miközben a mezőgazdaság által használt földterületek nagysága nagyjából változatlan marad. A mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása – amely a globális kibocsátás 11 százalékát teszi ki – évente 0,5 százalékkal nő a következő egy évtizedben, lassul az ütem az előző tíz évben mért 0,7 százalékos éves átlaghoz képest.
Mindazonáltal a mezőgazdaságot fenyegető szokásos kockázatok mellett új bizonytalanságok jelentek meg. Ezek közé tartoznak a kereskedelmi feszültségek által okozott zavarok, a növény- és állatbetegségek terjedése, az antibiotikum-rezisztencia növekedése, az új növénynemesítési technikák szabályozása és az egyre szélsőségesebb időjárás.
Bizonytalansági tényezőt jelentenek a változó élelmiszerfogyasztási szokások, amelyeket egészségügyi okok, fenntarthatósági szempontok, valamint a világszerte megfigyelhető, riasztó mértékű elhízás elleni küzdelem alakít.
A legfontosabb élelmiszeripari termék többségének ára évi 1-2 százalékos ütemmel fog csökkeni a következő tíz évben, ami kedvez a fogyasztóknak, de problémát jelenthet a termelőknek. A globális kereslet növekedését a lélekszám gyarapodása mellett a fejlődő országokban a fogyasztók jövedelmeinek emelkedése, míg a fejlett országokban az egészség- és környezettudatosabb étkezés fogja hajtani.
A globális élelmiszerellátási biztonság szempontjából létfontosságú a kereskedelem. Ken Ash, az OECD kereskedelemért és mezőgazdaságét felelős igazgatója rámutatott: azok a régiók, ahol gyorsan növekszik a lakosság, így Afrikának a Szahara alatt fekvő része vagy Dél-Ázsia, nem feltétlenül tudják jelentősen növelni az élelmiszertermelést, ezért nagyon fontos, hogy „minden kormány támogassa a nyitott, átlátható és kiszámítható agrár-élelmiszerpiacokat”.
A bolygó szárazföldjének közel 40 százalékát használja a mezőgazdaság, ennek a területnek mintegy 70 százalékát legelők teszik ki. Az OECD/FAO-jelentés készítői szerint a következő tíz évben nem változik a mezőgazdasági területek nagysága, de változik az arány, csökken a legelők nagysága, a megművelt földeké viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés növekedésének oroszlánrésze a feltörekvő és fejlődő országokra jut, ami részben a beruházások növekedésének és a technológiai fejlődésnek tudható be, részben pedig annak, hogy itt – Latin-Amerikában – találhatóak bevonható források.
Emellett a kereslet növekedésének gyorsulása (India, Afrika) is a termelés fokozásához vezet. Sokkal szerényebben növekszik majd a mezőgazdasági termelés a fejlett országokban, Észak-Amerikában és Európában, ahol a terméshozamok és a termelékenység is magas szinten áll, és a környezetvédelmi politikák korlátozzák a bővítési lehetőségeket.
