A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke Birkner Zoltán kedden, Gödöllőn beszélt arról, hogy a tématerületi programokkal azt szeretnék elérni, hogy a magyar állami egyetemek, illetve magyar állami kutatóintézetek egy adott vagy több témának nemzetközi szinten is a központjává váljanak. A feladatra 14,6 milliárd forintot osztanak szét az idén 26 intézmény között. A fehérjetakarmányprogram az állattenyésztés és az élelmiszergazdaság fontos feladatára fókuszál. Összehozza a gazdasági és tudományos szereplőket a fehérjekutatás kapcsán, és nagyon sok gyakorlati eredményt ér majd el. Azért is, mert az új rendszer fontos eleme, hogy tudatos tervezéssel társadalmi vagy gazdasági szempontból hasznosuló eredmény szülessen Magyarországon az adott tudományterületen belül – mondta az elnök.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy a tématerületi kiválósági programon belül megnyert, A fehérjetakarmányprogram a magyar mezőgazdaság minőségi és mennyiségi fejlődéséhez és a társadalom jólétének erősítésére című pályázatra évi 260 millió forintot nyertek, amit 3 éven keresztül kapnak majd meg. Ennek előzménye, hogy a kormány 2018-ban elfogadta nemzeti fehérjetakarmány programot, és nagyon örülök neki, hogy ennek fontosságát az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Innovációs Hivatal is felismerte, és támogatásra méltónak találta. Ezt egészíti ki a hamarosan induló 780 milliós, 3 évig tartó pályázat, aminek legfontosabb kutatási területe az, hogy hogyan lehet a génmódosított szóját kiváltva vagy kiegészítve fehérjeforrásokat biztosítani a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés számára. Az alaptörvényben rögzített egyik cél, hogy a hazai agrárium a jövőjét GMO-mentesen képzeli el, ehhez pedig alapanyag oldalról minden rendelkezésre áll. Viszont nincs elegendő GMO-mentes fehérjeforrás; napjainkban a hazánkban felhasznált szója nagyjából 95 százaléka származik importból. Főleg Dél-Amerikából, Brazíliából és Argentínából érkező, többnyire génmódosított szóját használ a magyar állattenyésztés. A feldolgozott élelmiszerbe nagyrészt ez a takarmány kerül. Az nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet teljes egészében kiváltani a termelésből, viszont vannak alternatív megoldások. Ezeket célozza meg ez a kutatási program. Arra keressük a válaszokat, hogy hogyan lehet a szójatakarmányt GMO-mentesen saját, magyar forrásból hasonló fehérje- és aminosav-összetételű takarmányokkal kiegészíteni.
Az innováció alapját képező, rendelkezésre álló alapanyagok a söripar, az olajipar és a bioüzemanyag gyártás melléktermékei, az akáclomb, vagy – kizárólag takarmányozási célra – a rovarliszt. Tudjuk, hogy bőségesen rendelkezésre állnak olyan fehérjeforrások a magyar mezőgazdaságban, amiket nem hasznosítunk fenntartható és versenyképes módon. Ezért a program végső célja, hogy a szójához hasonló fehérjeösszetételű jól hasznosítható fehérjehozammal rendelkező takarmányforrásokat hozzunk létre. Ezzel segíthetjük a GMO-szója innovatív termékekkel való kiváltását Magyarországon, és előremozdíthatjuk az egész Nemzeti Fehérjetakarmány Program sikerét. Számításaink szerint minden egyes forint, amit erre a célra fordítunk, százszorosan fog megtérülni a nemzetgazdaság számára a projekt sikere esetén – mondta a NAIK főigazgatója.
