A terméktanács emlékeztetet: korábban többször is kihangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, illetve a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése.
Hazai viszonylatban a tejtermelők számára az erősödő infláció, az input költségek drasztikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent. A tejtermelők ugyanis tömegesen jelzik a szakmaközi szervezetnek munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését. Nemcsak a megnövekedett minimálbér okoz gondot a munkaadóknak, hanem a magasabb keresetű dolgozók bére is, mivel azt ugyanúgy emelni kell, hogy meg tudják őket tartani. Továbbá kétszámjegyű ipari energiaár és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek, vegyszerek, munkaruházat stb.) számolnak be a tejtermelő tagok.
A tejtermelők már képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. A helyzetet még tovább rontották a nyári hőstressz miatti problémák (tejmennyiség kiesés, beltartalom csökkenés és az állategészségügyi költségnövekedés). A most termelésbe (fejésbe) állítandó üszők is jóval magasabb költségen kerültek felnevelésre. Az ország egyes megyéiben a szélsőséges időjárás miatt a silókukorica termesztése, máshol a lucerna szenázs készítése vált lehetetlenné.
Egyre nehezebb a tejtermeléshez olyan lojális munkaerőt találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz, például: állatgondozási és fejési feladatok elvégzését. Ha béremelésekkel és egyéb juttatásokkal sem tudják megtartani a dolgozókat, akkor külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulni, míg mások a robotizált fejésben gondolkoznak. A fejőrobotra történő átállás azonban olyan alapvető technológiai változtatásokat is kíván, amelyeket csak egy zöldmezős beruházásnál vagy a telep nagyobb átépítésekor gazdaságos megtenni. A helyzet olyan súlyos, hogy előbb-utóbb több tejtermelő kénytelen lesz termelési tevékenységét feladni.
A nyerstej ára, mintegy 30 hónapja a kilónkénti 91-101 forintos sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej-ár az infláció, az input és a további egyéb költségek változása miatt nem fedezi az emelkedő önköltséget. A piaci elemzések azt mutatják, hogy a tejtermelés szűkített önköltsége évente akár 10 forinttal is növekedhet megtermelt tej kilogrammonként. Az üzemi eredményekből azt lehet kiolvasni, hogy 2018-ban és 2019-ben is folyamatosan romlott a tejtermelők helyzete.
A magyarországi tejtermelés a genetikai háttér, a termelési paraméterek vonatkozásában élen jár, tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból a tehénállomány jól kézben tartott. A nagyfokú specializáció következtében a hazai tejhozam meghaladja az EU-28 átlagát. Az intenzív tejtermelés koncentrált üzemekben, magas szakmai színvonal mellett folyik, kiváló alapokat teremtve a minőségi tejtermeléshez.
A tejtermelők nyerstejet szeretnének termelni. A tejtermelők hosszú távon ki akarják szolgálni a feldolgozókat, így közvetve a lakosságot is. A hazai tejtermelők életben tartásához - további fejlesztéséhez és a hatékonyság növeléshez - a mára már fenntarthatatlan nyerstej árakat a növekvő költségekhez kell igazítani – olvasható a terméktanácsi tájékoztatásban.