Nagy István kiemelte: a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, és meghaladta a 17 százalékot. Nőtt a termelési hatékonyság is, amely alapvető feltétel az ágazat jövedelmezőségének javulásához. Több mint 300 milliárd forint áramlott az élelmiszeriparba hazai és uniós forrásokból 2014-től kezdve.

A magyar gazdaság erősödése, a növekvő reáljövedelem növeli a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is, hiszen csak az idei első félévben több mint 5 százalékkal nőtt a szektor értékesítése. Egy erős élelmiszeripar stabil és kiszámítható piacot jelent a mezőgazdasági termelők számára is.

Büszkeségre ad okot – hangsúlyozta a miniszter, hogy a nemzetgazdaság idei első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát, – tehát több mint a felét – az agrárium adta. Maga a többlet mintegy 1,7 milliárd euró volt. Mindet jól jelzi azt a súlyt, amit az agrárium elfoglal a nemzetgazdaságban.

A tárca azon dolgozik, hogy ezeket az eredményeket ne csak megőrizze az ágazat, hanem tovább erősíthesse. A cél ugyanis az, hogy a magyar agrárium a XXI. század új világának a nyertese legyen. „Azt szeretnénk – mondta Nagy István –, hogy kivétel nélkül minden gazdálkodó használója és egyben haszonélvezője legyen a termelést segítő modern digitális technológiák, a különböző precíziós technológiák vívmányainak. Ezért állítottuk össze azokat a tennivalókat, amelyek e cél eléréséhez kellenek: köztük a korszerű tudástartalmak közvetítését segítő Digitális Agrárakadémia koncepcióját; az agrárképzés fejlesztési tervét, vagy éppen annak lépéseit, amelyek az agrár-közigazgatás adatainak digitalizálását segítik”.

A mostani – a Vidékfejlesztési Program (VP) és a Növekedési Hitelprogram által is segített – beruházási lendület töretlen maradjon új fejlesztési források megjelenéséig is. Ennek érdekében indította el az agrártárca azt a 100 milliárd forintnyi beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programot, amely a kis- és középvállalkozásnak minősülő – elsősorban mezőgazdasági, valamint élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó vagy erdőgazdasági beruházásokat megvalósító – vállalkozásoknak nyújt segítséget.

A figyelem fokozott mértékben irányul az új nemzedékekre, hiszen nélkülük nem lehet sikeres a mezőgazdaság korszakváltása. A fiatal gazdálkodók beruházásainak támogatásán túl a jövőben a gazdaságátadás megkönnyítésére, az agrárium vonzóbbá tételére is még több energiát kell összpontosítani – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta: „aki fát ültet, bízik a jövőben.” E gondolat jegyében indították el a fásítási programot és alakították át az erdőtelepítések támogatási rendszerét. A hazai erdőterület növelésében az Agrárminisztérium fontos szövetségesei a gazdálkodók, akik már eddig is sokat tettek: a rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek. A további eredmények érdekében erdőgazdálkodást ösztönző támogatáspolitikai eszközt alakított ki a tárca, hiszen a Vidékfejlesztési Program forrásaiból az erdőt telepítő gazdálkodók a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az állam kiemelt szerepet vállal a meglévő erdők fenntartásában is: az állami erdőgazdaságok a rájuk bízott mintegy 1 millió hektárnyi erdő kezelése során az elmúlt tíz évben összesen mintegy 450 millió facsemetét ültettek el, és mintegy 9500 tonna makkot vetettek.

A 79. OMÉK jó alkalmat teremt arra, hogy a vásáron folytatott tárgyalások során tovább szélesítsék az együttműködés területeit. Például az OMÉK díszvendégével, a Marokkói Királysággal és Magyarország nemzetközi partnereivel. Az agrárgazdaság és a kapcsolódó ágazatok számos lehetőséget nyújtanak a megkezdett közös projektek folytatásához, az országaink közötti kooperáció bővítéséhez.

„Öröm és megtiszteltetés Magyarország számára, hogy díszvendégként üdvözölhetjük hazánkban a Marokkói Királyságot és partner országainkat a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron, a magyar agrárium legrangosabb seregszemléjén” – mondta az agrárminiszter.

Hozzátette: az OMÉK az anyaországi és a határon túli gazdák ünnepe. Több mint egy évszázada rendre bemutatja a magyar föld legjavát.  Mindazt, ami táplál, éltet és megtart minket a Kárpát-medencében több, mint ezer esztendeje. Nem véletlenül lett az idei OMÉK mottója: „A fejlődés hagyománya”.

Kiemelte: „e gondolat pontosan kifejezi, hogy a magyar agrárium korszakváltás küszöbén áll, ahol egyedülálló agrár-adottságainkra és értékeinkre építve, korszakos jelentőségű fejlesztéseket és a tudás- és információalapú gazdálkodás széleskörű terjesztését tűztünk ki célul”.

Mohammed Sadiki, a Marokkói Királyság agrárminisztériumának főtitkára üdvözlőbeszédében többek között arról beszélt: a térség országai közül Marokkó Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, amely kiváló lehetőségeket teremt a kétoldalú kereskedelem fejlesztésére a jövőben is.

A két ország gazdasági kapcsolatai rendkívül jól alakulnak, ezen belül kiemelt területnek számít az élelmiszeripar, az agrárium és a vízgazdálkodás – emelte ki az észak-afrikai ország képviselője.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy a világgazdasági trendek alapján az OMÉK a jövőben a vásári és szakmai jellege mellett egy regionális, üzleti élelmiszeri fórummá és kiállítássá kívánják fejleszteni. Mindez nemcsak az országimázsnak tenne jót, hanem a magyar élelmiszeriparnak is.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke az eseményt megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az OMÉK-on bemutatott termékek, technológiák, eszközök azt bizonyítják, hogy hazánk a XXI. században is tudja a világban versenyképesen működtetni a magyar agrárgazdaságot és élelmiszeripart. Az ágazat vezetői kiemelten fontosnak tartják a magas minőségű egészséges élelmiszer előállítását, annak biztosítását valamennyi magyar ember és a nemzetközi piac számára is. Ez Magyarország hírét öregbíti és versenyelőnyt jelent hazának a világban.

Jelezte: a XXI. századi kihívásokra válaszul Magyarország megalkotta a Digitális Agrárstratégiát, az országban hétköznapi gyakorlattá kezd válni és egyre szélesebb körben terjed a precíziós gazdálkodás is, amely alapvetően járul hozzá az ágazati fenntarthatóság magasabb szintre emeléséhez, a kitűzött környezetvédelmi célok teljesítéséhez. Kijelentette: a magyar Országgyűlés a jogalkotás terén mindent megtesz a gazdák érdekében és teljes mértékben azonosul a tárca törekvéseivel, amivel a gazdák érdekeit szolgája, példaként hozta a vízgazdálkodási rendszer korszerűsítését.