Az idei OMÉK nyitó- és egyben szakmai napján a NAK standján több programmal is várta az érdeklődő szakmai közönséget. Többek között a gabonatermesztési főrum. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetséggel (NSZ) és a Magyar Gabona-feldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségével (Gabonaszövetség) közösen tartott ugyanis szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciát.

A tanácskozás résztvevőit köszöntve Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke elmondta – közölte a köztestület az Agro Naplóval -, hogy a gabonatermesztők eddig elég zaklatott időszakon vannak túl, mivel a jelentős csapadékhiány mellett még a hirtelen jött felhőszakadásokkal és viharokkal is meg kellett küzdeniük a gazdálkodóknak.

Utóbbi – mint az a konferencián elhangzott – növénybiztosítási szempontból is váratlan helyzetet eredményezett. A biztosítók általános tapasztalata szerint ugyanis azokon a területeken, ahol a jégkár mérséklődött – amiben nagy szerepe van a NAK által működtetett országos jégkármérséklő-rendszernek –, ott a felhőszakadások és a viharok okozta károk növekedtek. Ez viszont a termelők egy jelentős részét felkészületlenül érte, jellemzően nem vagy alig kötöttek rá biztosítást. Ám a biztosítótársaságok nyitottak a problémakör megoldására, ahogy eddig, úgy a jövőben ilyen jellegű károkra is lehet szerződést kötni.

A hektikus időjárás a gabonák növény-egészségügyi állapotára is kihatott. A laboratóriumok a búzánál és a napraforgónál fuzárium- és toxinfertőzéseket észleltek. A kukoricánál eddig nem jelentkezett semmilyen betegség, ám a szakértők szerint az aflatoxin-fertőzés elkerülésére ügyelniük kell a termelőknek.

A kukorica változatlanul a legmagasabb hozamokat produkáló szántóföldi növények egyike. A nedves kukoricák feldolgozása már megkezdődött, ennél a feldolgozók nem észleltek fertőzéseket. A felhasználás is széles körű, hiszen takarmányozási és ipari célra (például: izocukor, etanol) egyaránt alkalmas. A hazai feldolgozók szerint ez a kör azonban rövid- és középtávon – 5-15 éves időszakban – bővülhet, mivel akár itthon is előállíthatnak majd kukoricaalapú bioműanyagot. Az ezzel kapcsolatos hazai kutatási-fejlesztési tevékenységek már zajlanak.

Összességében a gabonatermelésről elmondható, hogy a vetésszerkezet stabil – évente néhány százalékos eltérések lehetnek a fő növények termőterület-nagyságában –, a többéves termésátlagok is pozitívan alakultak.

A tanácskozás után a NAK, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által közösen szervezett őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet ünnepélyes eredményhirdetésére is sor került.

A kísérletben résztvevő cégeknek, intézmények képviselőinek elismerő oklevelet adtak át, továbbá a korai és középérésű éréscsoportban a legjobb három eredményt produkáló fajták tulajdonosai különdíjat is kaptak.

A kukorica és a búza után legközelebb a repce posztregisztrációs fajtakísérlet következik, az utóbbiban részt vevő fajtákat már elvetették. A kezdeményezés célja – mindhárom növény esetében –, hogy a termelők olyan fajták mellett döntsenek, amelyek a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérleti területeken hoznak jó eredményeket. A búza eredmények a NAKlap szeptemberi számában, illetve a Vetőmag Szövetség weboldalán érhetők el.

A fórumon Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Kovács András, a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetség (MERÉSZ) elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás elősegíti, hogy a légi növényvédelem továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára, és a kamara minden lehetséges eszközével támogatja a mezőgazdasági repülés fenntartását – olvasható a tájékoztatásban.