Zsigó Róbert – az Agrárminisztérium (AM) közlése szerint – rámutatott: az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz, valamint a környezeti fenntarthatósághoz is hozzájárulnak az élelmiszerrel  takarékoskodók.

Az ülés keretében megemlékeztek az Élelmezési Világnapról is, melynek témája idén: „Tetteink alakítják a jövőt, Egészséges táplálkozás az éhezésmentes világért” jelmondatban foglalható össze. Az Zsigó Róbert felszólalásában elmondta: a világ népességének növekedésével párhuzamosan emelkedik az élelmiszerek iránti igény is. Ezért kizárólag a termelés növelése nem tekinthető megoldásnak.

Mint fogalmazott: Magyarország 2018-ban a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására 12 millió dollár támogatást fordított 40 fejlesztési együttműködési projekt keretében. Az idén elindult Magyarország eddigi legnagyobb nemzetközi fejlesztési programja az Ugandai Köztársaságban, amely révén hazánk hozzájárul az ugandai lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításához.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a mélyszegénységben élők és éhezők legnagyobb része mindenhol vidéken él. Létfenntartásuk a mezőgazdaságon alapul, ezért fontos a helyi közösségek szükségletein és kapacitásain alapuló megközelítés. A munkahelymegtartás és teremtés, az oktatás és a szolgáltatások biztosítása hozzájárul a vidéki élet vonzóbbá tételéhez, különösen a fiatalok számára.

Magyarországon a helyi kistermelők termékeiket közvetlenül juttatják el a helyi iskolákba, óvodákba, biztosítva ezzel a közétkeztetésben résztvevők változatos, egészséges étrendjét. A kutatás és innováció szintén fontos szerepet játszik, hiszen ezek is javítják a vidéki területek életminőségét, lehetőséget teremtve arra is, hogy a fiatalabb generáció belépjen az ágazatba – tette hozzá.

A világnapról számos országban, így Magyarországon is megemlékeznek a FAO megalapításának napján, október 16-án. A világnap létrehozása magyar kezdeményezésre született meg, 1979-ben az akkori agrárminiszter a FAO Konferencián vetette fel az élelmezésnek és az élelmezést biztosító gazdáknak dedikált világnap létrehozásának ötletét. Így, az idei Élelmezési Világnap hazánk számára különleges jelentőséggel bír és az Agrárminisztérium bízik abban, hogy a világ élelmezésbiztonsága érdekében megfogalmazott közös elkötelezettségünk felgyorsítja közös céljaink elérését – tájékoztat az összegzés.

Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a kukában, miközben a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint fejenként évente mintegy 68 kilogramm élelmiszert dobnak ki, amelyből 33 kilogramm kidobását lehetne tudatos vásárlással megakadályozni.