Dr. Feldman Zsolt, az Agrárdigitalizáció a felsőoktatásban elnevezésű konferencián kiemelte: azok a technológiai robbanás indukálta új feltételek – amelyek most vannak kialakulóban – „csak akkor érhetnek valamit a magyar mezőgazdaság számára, ha a tudásalapú és a digitalizációt a lehető legszélesebb körben alkalmazó új módszereket nemcsak értik az itthon a gazdálkodók, hanem alkalmazni is tudják azokat”. Ezért a most zajló folyamatoknak aktív részesének kell lenni – húzta alá az államtitkár.
Rögzítette: a siker érdekében az átalakulást széles körben kell ismertetni és elfogadtatni, valamint alkalmazni. Ezért jött létre a digitális agrárstratégia, amely kormányzati oldalról kíván mindehhez hathatós támogatást nyújtani. A technológia alapú gazdálkodásban csak akkor lehet sikereket eléri, ha a jelenlegi befogadóképességet és –készséget növelni lehet mind a fiatalok, mind pedig az idősebb generációk esetében. Ennek alapján állította középpontba a szaktárca a kompetenciafejlesztés kérdéskörét a szóban forgó területen. Minderre azért van szükség, hogy a majdan munkába álló fiatalok a gyakorlatban, valós élethelyzetekben teljes mértékben ki tudják aknázni az agrárdigitalizáció kínálta előnyöket, és sikeresen gazdálkodjanak. Mindehhez az agrár-felsőoktatásnak a technológiához értő, az ismereteket alkalmazni tudó fiatal szakembereket kell képeznie, kibocsátania.
Megjegyezte: ezen a területen több agráregyetemen és főiskolán már történt előrelépés, például a precíziós gazdálkodási ismereteteket sok helyen oktatják és a tananyag részévé vált. De több intézményben még jócskán van fejlődési lehetőség. A szántóföldi növénytermesztésben már vannak eredmények Magyarországon ezen a területen, de az állattenyésztésben, a kertészetben és az erdőgazdálkodásban még komoly deficittel kell számolni. A digitális agrárstratégia azért született meg, hogy lehetőleg az agrárium minden területén megtehetők legyenek azok a konkrét lépések, amelyeket az adott szakterület megkövetel, ha alkalmazni kívánja az agrárdigitalizáció kínálta lehetőségeket. Mindehhez szükséges – az igények felmérése alapján – például a digitális tantermek fejlesztése, a megfelelő szemléltető eszközök, és több gyakorlati oktató biztosítása a jó gyakorlatok terjedése érdekében – mondta az államtitkár.
Dr. Szabó István, a Szent István Egyetem (SZIE) rektorhelyettese, a tanácskozást üdvözölve kiemelte: az agrárdigitalizáció jelenleg nemcsak divatos, hanem fontos területe is a magyar mezőgazdaság fejlesztésének. Ezért is tulajdonít a SZIE nagy jelentőséget annak az eszmecserének, amelyen e témakört veszik górcső alá a szakértők. Az agráriumban a digitalizáció már eddig is jelentős hatást gyakorolt több szakterületre, mivel elindította a hálózatosodást. De ez – a rektor helyettes szerint – nem mérhető azzal a technológiai hatással, amely néhány éve kezdődött, és várhatóan a különböző ágazatokat forradalmian változtatja majd meg. Ilyen technológiai alkalmazás például a globális helymeghatározás vagy a virtuális valóság megjelenése a termelési folyamatokban. Az áttörést azonban ezen a területen azoknak a technológiai elemeknek az alkalmazása jelenti majd, amelyek lehetővé teszik sok különböző informatikai adat együttes értékelését, amiből új minőségű következtetéseket lehet levonni. Ez az úgynevezett Big data használatát jelenti, és például a mesterséges intelligencia alkalmazását teszi lehetővé a döntéstámogató rendszerek alkalmazásában.
Ez a fejlődési tendencia rendkívül nagy potenciállal bír nemcsak a világban, hanem Magyarországon is. Ezért ebben a folyamatban a SZIE az oktatás és a kutatás oldaláról szeretne a különböző fejlesztésekben és a fejlődési folyamat egészében részt vállalni. Példaként említette, hogy a gödöllői egyetem szakemberei jelenleg is részt vesznek a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkájában. Jelezte: az általa képviselt egyetemen működik Magyarország egyetlen olyan felsőoktatási és ipari együttműködési központja, amely kimondottan agrár-informatikával foglalkozik. Az egyetemen egy olyan laboratórium létesül, amelyben az agrárdigitalizáció jelentette kihívásokra keresik a választ. Ennek a laboratóriumnak az eredményei pedig mind az oktatásban, mind a kutatásban szolgálják majd a magyar mezőgazdaság további eredményességének fenntartását, növelését. Az egyetemi hallgatók közül most már senki nem hagyhatja el a felsőoktatási intézményt úgy, hogy ne legyen fogalma arról, mit is jelent a digitalizáció az agráriumban.
Az AgroVIR Kft.-nél úgy látják, hogy az egyetemet frissen elvégzett hallgatók körében is még fejleszteni szükséges a digitális ismereteket. Ezért döntöttek úgy a cégnél, hogy 2018-ban elindítják az Agrovirtus elnevezésű egyetemi agrárversenyt, ahol a fiatalok a piaci környezetet leképező feladatok segítségével készülhetnek fel az agrárdigitalizáció jelentette kihívásokra – Erről Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a tanácskozáson.
Maróti Miklós elmondta: az AgroVIR Kft. a tavalyi rendezvény tapasztalatai alapján ez idei verseny részeként létrehozta az Agrovirtus Akadémiát is. Ezen az akadémián nem az agrárszakmai, hanem a pénzügyi és gazdasági ismeretek illetve a kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Kiemelte: az Agrovirtus elnevezésű versenyt a következő években közép-kelet-európai vagy az elképzelések szerint akár európai szintű versennyé szeretnék alakítani, mivel az idén már 20 nemzet hallgatói jelentkeztek a megmérettetésre, így többek közt Dél-Afrikából, Ghánából és Hollandiából is érkeznek csapatok.
Felidézte: az általa képviselt cég 2009-ben kezdte meg munkáját, és vezetői támogatást adva segítik a hozzájuk forduló vállalkozásokat, főként a szántóföldön gazdálkodókat, de vannak a cégnek ügyfelei a borászat és az állattenyésztés területéről is. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy az általuk nyújtott vezetéstámogatási rendszerek kezelésére, működtetésére nincs elegendő fiatal szakember, ezért több egyetemmel is együttműködést kezdeményeztek a probléma megoldása érdekében, és ez volt az alapja az Agrovirtus verseny valamint a tehetséggondozási program elindításának is.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid agribusiness szakértő a T-Systems Magyarország Zrt-től többek között arról beszélt: kuriózumnak számít az a döntés, hogy Magyarországon a T-Systems agribusinesszel foglalkozik. Ezzel a gazdasági ágazattal ugyanis az anyacég korábban nem foglalkozott: az egészségiparban, a pénzügyi szolgáltatásban továbbá az ipari technológiai fejlesztésekben való részvétel voltak a fókusz területek. Magyarországon a T-Systems Magyarország azért érdekelt az agráriummal való szorosabb kapcsolat kialakításában, mert a magyar cégnél úgy ítélik meg, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kitörési pont lehet az ország számára. Ezért a T-Systems Magyarország együttműködik az agrárium fejlesztésének kérdéseiben a magyar kormánnyal és az ágazati szereplőkkel egyaránt.
Így a T-Systems Magyarország feltérképezte azokat a lehetőségeket, amelyek a telekommunikációs és informatikai cég szempontjából érdekesek lehetnek ezen a területen. Például a cég ennek alapján kezdett el agrár start-upokkal foglalkozni. Ebbe a körbe tartozott kezdetben az AgroVIR Kft. is. Számos magyar agrotechnológiai cég szintén a T-Systems Magyarország partnere. Továbbá az oktatási intézmények és a kutató intézetek is ott vannak partnerként a vállalat palettáján. Emellett a kereskedők, eszközszállítók természetes partnerei a vállalatnak, míg a biztosítók és a pénzintézetek szintén az együttműködők közé tartoznak. A szükséges tanulási folyamatot – az edukációt – a szaktanácsadókon keresztül lehet leginkább megvalósítani – mondta a szakember –. mivel ők vannak ott nap mint nap a gazdálkodók mellett, és a tapasztalatokat is vissza tudják csatolni a T-Systemshez.
A T-Systems Magyarország aktívan jelen kíván lenni az edukációs folyamatban, mivel a digitális eszközök használata és alkalmazása már általános iskolás korban, de sokszor még akár előbb is napirendre kerül. Ma már az oktatásban is folyamatos a változás, ezért kell a tanulás folyamatos lehetőségét is biztosítani minden korosztály, így a felsőoktatásban tanulók számára is. A változó körülményekre ugyanis folyamatosan reagálni kell. A digitalizáció pedig olyan folyamat, amikor az embereknek a változásra egy emberöltőn belül is folyamatosan reagálniuk kell. Ezt szeretné segíteni a T-Systems Magyarország tevékenységével, főként a képességfejlesztés terén. Ennek alapján fontos szempont a kritikus gondolkodás, probléma megoldás, a másokkal való kommunikáció valamint a csapatban történő munkavégzés.
A fiatalok szerint mindezt leginkább a mentorok tudják segíteni, támogatni. A szakértő utalt arra, hogy az AgroVIR Agrovirtus elnevezésű versenye elsősorban ezeket a képességeket van hivatva fejleszteni. A T-Systemsnél most azon dolgoznak, hogy – mivel eszközeik döntően középiskolás szinten vannak meg – megteremtsék a felsőoktatás edukációjának támogatását is ezen a területen. Ezt pedig elsők között az agráriumban szeretnék megvalósítani. A digitalizációnak ugyanis át kell szőnie minden tantárgyat és minden szakot, ugyanis ez a diszciplína olyan manapság, mint hajdan volt az írásbeliség, mivel nem nélkülözhető egyetlen szakterületen sem.
A jövő évi PREGA (azaz a precíziós gazdálkodással foglalkozó) konferencián – amelyet az agroinform.hu és a NAK közösen rendez meg – az agráriumban érdekelt felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói számára is szeretnénk lehetőséget biztosítani a megjelenésre, azért, hogy erősíthessék és ápolhassák a szakmai kapcsolatokat – mondta az Agro Naplónak a szakmai fórumon a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke.
Dr. Milics Gábor kiemelte: felsőoktatási intézményekben a konferencia népszerűsítését vállaló oktatók (intézményenként általában egy ember), úgynevezett PREGA nagykövetként vállalják a precíziós gazdálkodás témakörében szakdolgozatot vagy diplomamunkát készítő hallgatók mentorálását. Továbbá javaslatot tesznek a legsikeresebb hallgató személyére, akik térítésmentesen vehet részt a 2020-as PREGA konferencián.
A szakmai szervezet elnöke hangsúlyozta: a felsőoktatásnak különösen nagy szerep jut az agrárium digitalizálódását elősegítő folyamatban. Ezt az is jelzi, hogy már hét intézményben érhető el a precíziós mezőgazdasági szakmérnök és szaktanácsadó szakemberképzés. A képzés népszerűségét bizonyítja, hogy jelenleg száz feletti azoknak a hallgatóknak a száma, akik ebben a képzésen részt vesznek.
Így egyre több szakember – mindenekelőtt fiatal – ismeri meg a precíziós/digitalizált gazdálkodás lehetőségeit. A Széchenyi István Egyetem (SZE) ebben úttörő szerepet vállalt, Magyarországon elsőként hirdetett ilyen jellegű képzést, illetve itt adták ki az első precíziós szakmérnök diplomákat.
Dr. Milics Gábor arról is beszélt, hogy a jó szakmai kapcsolatoknak köszönhetően az első évfolyamon végzett hallgatók közül azóta is mindenki a precíziós képzéshez kötődően dolgozik. Ez a tény pedig még több hallgatónak ad lehetőséget a precíziós gazdálkodás megértéséhez és megismeréséhez, helyszínt biztosítva például a szakdolgozatok elkészítéséhez – összegezte tapasztalatait a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke.
Köszönetel tartozunk az Agrovirtus vetélkedő szervezőinek, hogy az Agro Napló szervezésében, az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével rendezett Ászok Ászai vetélkedő első két helyezettjének részvételi lehetőséget biztosítanak az Agrovirtus online egyetemi agrárverseny döntőjén és kísérőprogramjain (2019. november 20., Gödöllő, Mezőgazdasági Eszköz-és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum)!
