A tájékoztatás szerint a károsult termelők 2019-ben is a megszokott módon, elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Magyar Államkincstár (MÁK) erre szolgáló internetes felületén, amely oda kattintva érhető el. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, aktualizálni, de a kincstár és az agrárkár-megállapító szervezet – mivel 2019. november 30-a szombatra esik –  december 2-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi figyelembe. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2020. március végéig születik döntés és az igazoltan károsult gazdák eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2014-2019 közötti kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett az ársávot is megadták, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, oda kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2014-2018 közötti átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Az agrártárca felhívja a figyelmet arra, hogy a 2014-2018 közötti átlaghozam-adatok mellett az idei átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot.

A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az AM adott esetben felülvizsgálhatja (például: a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgált és ennek keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és nem jogosítja fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A 2019-es kárenyhítési évben a károsult termelők eddig 296 000 hektár területre, több mint 16000 kárbejelentést tettek, amelyből a legnagyobb területek az aszálykár (160 500 hektár), a jégesőkár (37400 hektár), a viharkár (32200 hektár) és a tavaszi fagykár (28500 hektár) voltak.

A kárenyhítési alapban az idei évi károk kezelésére mintegy 25 milliárd forint áll rendelkezésre jövő év elején – olvasható a tájékoztatásban.