A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása szerint Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a NAK alelnöke Mórahalmon a falu- és tanyagondnoki szolgálatok elindulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta: a kormány 2011 óta minden évben meghirdeti a tanyafejlesztési programot, erre 2013 óta 724 településről, az egész Alföld területéről pályázhatnak.
A tavaly meghirdetett 2,3 milliárd forintos keretből tanyagazdaságok fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, tanyagondnoki szolgálatok megerősítése igényelhettek támogatást. A 764 eredményes pályázó számára még az idén a teljes összeget kifizethetik közölte az államtitkár. Hozzátette: a jövő év elején további 1,6 milliárd forintos kerettel újabb pályázati kört hirdetnek meg. Az önkormányzatok a zártkerti revitalizációs program keretében földutak csapadékvíz-elvezetésére, vadkerítések építésére, területrendezésre, vízvételi hely kialakítására kérhettek támogatást. Eddig csaknem 400 pályázat érkezett be 4,2 milliárd forintos igénnyel, ezért a jövő évi forrásokat is felhasználva bírálták el a kérelmeket.
Kis Miklós a Vidékfejlesztési Program (VP) részeként megvalósuló beruházások közül a tanyavillamosítást emelte ki. A több mint 8 milliárd forintnyi keretből eddig csak 3 milliárd forintot használtak fel, így előreláthatólag az uniós költségvetési ciklus végéig még benyújthatók újabb pályázatok. A természetes személyek 6,2 millió forintos támogatást igényelhetnek 95 százalékos támogatási intenzitás mellett, elsősorban megújuló energiával megvalósuló beruházásokra. Az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintos forráshoz juthatnak, 5-15 százalékos önerő mellett.
A tanyákon élők életminőségének javításához hozzájárult a külterületi utak fejlesztése is, erre 931 önkormányzat 46,5 milliárd forintos uniós forrást fordíthat. A helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére 450 önkormányzat 11 milliárd forintot költhet.
Felhívta a figyelmet: az idén is meghirdetik az év tanyája szakmai díjat, amely lehetőséget kínál a tanyafejlesztési programok nyerteseinek eredményeik bemutatására. A három kategória (az év tanyagazdasága, az év hagyományőrző tanyája és a közönség díj) az első három helyezettje pénzdíjban részesül – tette hozzá.
Nógrádi Zoltán polgármester pedig arról beszélt, hogy a Szeged környéki szórt tanyavilágból Alsó-tanyaközpontként létrejött Mórahalmon komoly örökségnek tartják a tanyai hagyományokat, az ott élt emberek által felhalmozott tudást, amelyben mindig találni a mai feladatok megoldását is segítő gyakorlati mintákat. „Az országban elsőként Mórahalmon indult a tanyagondnoki szolgálat” – emlékeztetett a polgármester. Hangsúlyozva, hogy a tanyagondnokok óriási munkával, hatalmas területen sok embernek nyújtanak speciális szociális szolgáltatásokat, segítséget.
