A NAK tájékoztatása szerint a magyar gyógynövények közül a hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került – állítják a szakértők.
Az idei ősz jóval enyhébb volt a megszokottnál, ám ennek ellenére fel kell készülni a betegségmegelőzésre és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és gyógynövényekkel való orvoslására. Bár az őszi a szokatlanul kedvező időjárás miatt elhúzódott, azonban mostanra már véget ért a gyógynövények begyűjtési- és felvásárlási szezonja.
A termékek tekintetében óriási választékkal találkozhatnak az érdeklődők a boltok polcain és a webáruházak kínálatában. Természetesen a vásárlásánál mindig körültekintően kell eljárni és fontos, hogy megbízható forrásból megfelelő minőségű terméket vegyen a fogyasztó. Akár gyógyszertárban, gyógynövényboltban, vagy interneten vásárol valaki, elsősorban a jól ismert, megbízható magyar gyártók és forgalmazók termékeit válassza.
A gyógynövények keresettsége és népszerűsége tekintetében örök klasszikusok mindig vannak. A tél beköszöntével a klasszikus „Big Four” gyógynövények a legkeresettebbek: a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó. A kamillavirágzat elsősorban gyulladáscsökkentő hatásánál fogva, a bodza- és a hársvirág pedig izzasztó, diaforetikus, hatásának köszönhetően keresett a téli meghűléses időszakban. A csipkebogyó magas C-vitamin-tartalmánál fogva népszerű, erősítő, roboráló teák alkotórésze önmagában és más gyógynövényekkel vagy étrend-kiegészítő, vitaminkészítmény formájában.
A NAK, valamint a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács piaci körképe szerint a hidegebb, meghűléses időszakban hagyományosan keresettek a vásárlók körében az immunerősítő hatású, influenza és megfázás megelőzésére is használt bíbor kasvirág és magas C-vitamin-tartalmánál fogva a homoktövis készítmények. A körkép alapján állítható, hogy a homoktövis termesztése újra a reneszánszát éli, termőterülete 2019-ben elérte a 400 hektárt. A téli hónapokban a vásárlók gyakrabban veszik az illóolaj készítményeket is, amelyek a terápiás indikációk követése mellett gyenge lefolyású felső légúti megbetegedések kezelésében hatásosak lehetnek.
A vadon termő magyar kamillavirág hungarikum, kiváló minősége világhírű. A filteres vagy egész kamillavirágként piacra kerülő őrlemény (drog) részben gyűjtésből, részben termesztésből származik. A Magyarországon előállított kamillavirág drog nagyobb hányada exportra kerül, a többit itthon dolgozzák fel. A kamilla Magyarországon hagyományosan mintegy 300 hektáron terem, azonban a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás miatt komoly veszélybe került, mert sokan már tavasszal kitárcsázták a területeket egyéb ipari növények számára.
A kamillavirágzathoz hasonlóan a bodzavirágzat, a hársfavirág és a csipkebogyó esetében az idei esztendő nem sok jóval kecsegtetett. A vadon termő állományok is megszenvedték az időjárás szélsőséges kilengéseit, és továbbra is nagy gond a munkaerő hiánya, ami a termesztésben és a gyűjtésben is érezteti hatását. Bizonyos gyógynövény-alapanyagok esetén több mint 30 százalékos emelkedés volt tapasztalható az előzi év árszinthez képest. Annak ellenére, hogy a kereslet évről évre nő, az alapanyag árának emelése a feldolgozott termékek árában nehezen érvényesíthető, vagy egyáltalán nem jelentkezik. A hazai gyógynövények export túlsúlya továbbra is meghatározó, a külföldi piacok feldolgozott alapanyag-orientáltak, bár ebből is nehezen lehet kielégíteni a keresletet a megfelelő hazai alapanyag ellátottság biztosítása miatt.
A gyűjtés időjárás- és munkaerőhiány-kiszolgáltatottságának csökkentésére a klasszikusan gyűjtött gyógynövények termesztésbe vonása jelentheti a megoldást, ami bizonyos fajoknál már elkezdődött. Így például évről évre nő a hagyományosan gyűjtött gyógynövénynek tekinthető csipkebogyó (556 hektár), a cickafark (198 hektár) és a bodza (6436 hektár) termőterülete is.
A hazai gyógynövénydrogok exportértékesítése mellett jelentős belföldi keresletet biztosít a termékek számára a szárítottfűszer- és gyógyteapiac. A gyógyteapiac meghatározó magyar szereplői mellett a piacon jelen van számtalan kisebb, helyi termékbázisra épülő lokális kézműves cég. Szakértői becslések alapján a magyarországi gyógyteapiac – a multinacionális gyártók márkáival, valamint a kereskedelmi láncok saját márkáival együtt – mintegy 4-5 milliárd forint éves forgalmú. A gyógyteapiac általános jellemzője, hogy – tekintettel a viszonylag alacsony feldolgozottsági szintre – a belépési küszöb beruházás szempontjából is relatíve alacsony. A rengeteg sajátmárkás és import gyógytea térhódítása miatt a gyógyteapiac igencsak túltelített, a belső piaci verseny nagy, ami gyakran minőségi nem megfelelőségeket, termékvisszahívásokat is eredményez. Ellenőrzött és lehetőség szerint gyógyszerkönyvi minőségű alapanyagból készült tea italt fogyasszanak Magyarországon a gyógyteákat kedvelők.
A magyar gyógynövényipar fejlesztéséhez a hazai gyógynövényágazat szereplői nemrégiben készítették el az ágazat megújult stratégiáját, amely az ágazat valamennyi szegmensének (gyűjtés, termesztés, feldolgozás) problématérképét, fejlesztési lehetőségeit tartalmazza. A jelenleg is folyó egyeztetések alapján, a stratégiában megfogalmazott célok (komplex üzemfejlesztések, termeléshez kötött támogatások, ágazati promóciós lehetőségek) az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) következő ciklusában várhatóan jobban érvényesülni fognak majd – tartalmazza az összegzés.
