Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei szervezetének küldöttgyűlésén emlékeztetett: a múlt évben 2720 milliárd forint volt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, 38 százalékkal több, mint 2010-ben. Ez idő alatt 49 százalékkal nőtt a magyar agrárexport és 20 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is – tette közzé weboldalán a szaktárca.
Az egy hektárra vetített termelékenységet tekintve - amely Magyarországon 2010 és 2018 között 615 euró volt - azonban komoly lemaradás tapasztalható a nyugat-európai szinthez képest. A régi 15 uniós tagállam átlagos mutatója ugyanis1163 euró egy hektárt alapul véve. Ennél többre képes a magyar mezőgazdaság – jelentette ki az államtitkár. Éppen ezért szükséges az öntözésfejlesztés, a digitalizáció, a szakmai ismeretek bővítésé és új technológiák bevezetésé - húzta alá.
Mindezek alkalmazásával 2030-ra, 2040-re meg lehet duplázni az előállított élelmiszermennyiséget. "Felértékelődött az ágazat, stratégiai cikk lett az élelmiszer" - emlékeztetett. Farkas Sándor szólt arról, hogy jelenleg is zajlik az Országgyűlésben az öntözési törvénytervezet vitája, amelynek célja, hogy megduplázza, megtriplázza az öntözött területek nagyságát. Jövőre erre 5,5 milliárd; a következő években pedig évente 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Hozzáfűzte: zajlik az osztatlan közös földtulajdon felszámolása is, az egyeztetések elindultak, a remények szerint jövő tavasszal fogadhatják el az erről szóló törvényt.
A Brexit miatt várhatóan csökkenő uniós agrártámogatásokról szólva elmondta, több mint tíz ország küzd a magyar kormánnyal együtt azért, hogy minimalizálják a britek esetleges kilépésével járó támogatáscsökkenést. Úgy vélekedett, hogy jövőre várhatóan még átmeneti év lesz az unió agrárköltségvetésében, és nem csökkennek a támogatások.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kiemelte: bár a magyar mezőgazdaság fejlődő pályára állt, a kibocsátásban a rendszerváltás idején volt szintet még nem érte el, ami meghatározza a legfontosabb teendőket. Aláhózta: mindennek fényében az innovációra, az agrártudás erősítésére fokozottan szükség van, ahogyan a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is.
A birtokszerkezetben a koncentrációval, a digitalizációval, a precíziós gazdálkodással öt-hat éven belül 1000-1500 milliárd forinttal lehetne növelni a mezőgazdasági kibocsátást - húzta alá. Megjegyezte azt is, ha 20-30 év alatt a jelenlegi 2-ről 9-10 százalékra nőne is az öntözött területek nagysága, akkor sem lenne az öntözés 90 százalékon. Emiatt úgy vélte, hogy a talajban lévő víz megtartására, felhasználására kell elsősorban fókuszálni, mivel ma még a földben lévő nedvesség fele elvész. Hozzátette: Magyarország alapanyag-előállítása jó, ám számítások szerint mintegy ezermilliárd forintra lenne szükség, hogy a megfelelő élelmiszer-feldolgozó és előállító kapacitás is kiépülhessen.
Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke a küldöttgyűlésen elmondta: a helyi gazdáknak az idei szélsőséges időjárású év nagy nehézségeket okozott, közepes évet zártak a növénytermesztők; a nyár eleji viharok több helyen súlyos károkat okoztak.
Az elnök beszámolójából kiderült: Békés megyében tavaly is nagy volt a földforgalom, az egységes kérelmek száma kiemelten sok, tejhasznú tehén támogatásból országosan pedig ebben a térségben volt a második legtöbb; a hízottbika támogatásból és a tejágazat szerkezetátalakítási kérelemből a legtöbbet itt nyújtották be az országban. Békés megyében az 562 ezer hektárnyi termőterület 96 százalékát hasznosítják; a földek átlagos aranykorona értéke 29 aranykorona - mondta.
