Mind a gazdaságpolitikai, mind az agrárpolitikai eszközöket ennek fényében fejleszti a kormány, és ezt szeretné a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után elérhető eszközrendszerével is segíteni – mondta Feldman Zsolt, az AM közlése szerint.

Az államtitkár az agrárium kihívásai között megemlítette a generációváltást, a precíziós technika minél szélesebb körben történő alkalmazását és a klímaváltozás hatásaira való hatékony stratégiák kidolgozását. A minisztériumi vezető úgy fogalmazott, hogy a KAP a legfontosabb fundamentumát jelenti a hazai és az európai mezőgazdaságnak. Kiemelte: a gazdaságpolitikai és agrárpolitikai döntések és intézkedések meghozatalakor leginkább azt tartják szem előtt, hogy javítsák a mezőgazdasági termelők megélhetését.

Feldman Zsolt beszélt arról, hogy az ennek eléréséhez rendelkezésre álló eszközök jó része csak a KAP keretrendszerében működtethető, ugyanakkor nemzeti hatáskörben is még számos lehetőség van, mint például az öntözésfejlesztés előmozdítása vagy a birtokaprózódás megállításának kérdésköre. A KAP-ról elmondta: az egyszerre szabályoz és egyszerre biztosít forrásokat, valamint egyszerre kell vele a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági növekedés céljait is  segíteni. Miközben a mezőgazdaság az egyik legnagyobb elszenvedője a klimatikus és környezeti változásoknak, mégis feladata a környezet és a mezőgazdasági termelés közötti összhang elősegítése, a termelő tevékenységgel járó környezeti terhelés csökkentése az következő időszakban – hívta fel a figyelmet.

A mezőgazdaságért felelős államtitkár ismertette: a zömében kisebb gazdasági szereplőkből álló agrárszektorra egyre erőteljesebb nyomást helyez az élelmiszerkereskedelem és élelmiszeripar fokozódó koncentrációja, a mind nagyobb méretű piaci szereplők gazdasági fölénye. Ezzel szemben sikeresen fellépni csak akkor lehet, ha egyszerre lépnek előre ezek a gazdálkodók a technológiai fejlesztés, az egymással való együttműködés és szakmai tudás fejlesztése terén, ugyanis csak így lehetnek versenyképesek – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság által tavaly előterjesztett európai uniós költségvetés kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot, hiszen 2020 után az uniós források jelentősen kisebb részét fordítanák közös agrárpolitikára. Míg jelenleg az EU-s költségvetés 35 százalékát fordítják az agráriumra és az európai élelmiszertermelés fenntartására, az új időszakban ez a mérték alig haladná meg a 28 százalékot.

Ez a forrásmegvonás mind Magyarországot is negatívan sújtaná, ezért hazánkkal együtt már összesen 20 tagállam közösen tiltakozik a közös agrárpolitika forrásainak csökkentése ellen. Az EU új agrárpolitikájára vonatkozó jogszabályok tárgyalása 2020 második felére, végére zárulhatnak le. A késés miatt a Bizottság átmeneti szabályozás bevezetésére tett  javaslatot, ezért a támogatási rendszerben egy átmeneti évvel mindenképpen számolni kell – jelezte előre az agrárgazdaságért felelős államtitkár.