Feldman Zsolt a tanács ülésén arról beszélt, hogy az éghajlatváltozásnak közvetlen hatása van a mezőgazdasági termelésre és annak környezeti feltételeire, valamint közvetett hatása van az árakra és a gazdálkodói jövedelmekre is. A mezőgazdaság termelési folyamatainak is természetesen megvan a környezeti lábnyoma, az éghajlatváltozás folyamatinak ugyanakkor sokkal inkább elszenvedője, mint más ágazatok. Az államtitkár azt mondta: ezzel kapcsolatban az egyedüli stratégia a változáshoz való alkalmazkodás lehet.
Az államtitkár Magyarország mezőgazdasága számára klímapolitikai szempontból kiemelt jelentőségűnek nevezte az öntözésfejlesztést és a talaj víztárolási képességének növelését, a digitalizáció kínálta lehetőségek széles körű elterjesztését, a precíziós mezőgazdaság fejlesztését, az állattartó telepek és a trágyakezelés korszerűsítését, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetését, annak fejlesztését. A megoldás eszközei között említette továbbá a tudásátadást, a kutatási eredmények gyakorlatban való elterjesztését.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy felelőssége van a mezőgazdaságnak a Kárpát-medence állapotának megőrzéséért, a genetikai sokféleség megtartásáért. Az éghajlatváltozást jelzi a termelőknek a jégkár és a vízkár is. Elmondta: a jégkármérséklő rendszer jól vizsgázott. A szélsőséges időjárás miatt jelentősen nőtt a zivatarok miatti kár: míg 2018-ban 45,5 ezer hektárt, 2019-ben már 85 ezer hektárt érintett. Idén 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdák, ami nagyjából a fele volt a 2017-es, az utolsó országos védekezés nélküli év értékének. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben is 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot.
Az ülésen elfogadta a testület a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia harmadik, úgynevezett előrehaladási jelentését, amely főként 2017 és 2118 folyamatait mutatja be, de értékeli a 2013-tól megtett utat is. Az NFFT úgy értékelte, hogy ez a legátfogóbb jelentés, amely a magyar társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokról készült.
Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (például Országos Környezetvédelmi Tanács, jövő nemzedékek szószólója) túl az NFFT az egyetlen, melynek a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata a feladata.
A jelenleg 34 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. Az NFFT élén az Országgyűlés mindenkori elnöke áll.
